A CES, a Davos és idén a Super Bowl reklámjai egyértelművé tették, hogy az MI már nem csak képesség kérdése – ez egy működési modellváltást eredményez. Századával tartott beszélgetések alapján CMOs-okkal, termék- és technológiai vezetőkkel összegyűjtöttük 10, egymáshoz közelítő, a jelenlegi valóságot meghatározó tendencia: 1. **A munkába vetett identitás megbomlik, mielőtt az szervezeti diagramok változnának** Az MI gyorsan megzavarja a marketing középső rétegeit—termékkampányozók, stratégák, kreatívok, médiatervezők, elemzők— még gyorsabban, mint elismerték volna. Ez a felszámolás nem azonnali leépítéseket eredményez, hanem szerepkörök, bizalom és elkötelezettség csökkenését, mivel a hagyományos időrendiség jelei elveszítik relevanciájukat. Ahogy az MI ügynökei gyorsan generálják a bevezető narratívákat, tesztelik a pozícionálást és kampányváltozatokat, a kérdés átfordul: „Lesz-e helye az emberek szakértelmének?” helyett „Mit jelent most az emberi szakértelem?” 2. **Az MI konkrét, de a tervezés marad absztrakt** A Davosi beszélgetésekben a sürgetés érzése dominált, nem pedig a tisztelet vagy csodálat: az MI képességei gyorsulva haladnak, még mindig vita tárgyát képezve az általános intelligencia eléréséig várható időről. Ugyanakkor a marketingtervek az MI-t inkább inkrementálisan kezelik—csak új eszközöknek vagy tréningeknek tekintik. Eközben az MI már felülmúlta az embert gyorsaságban, skálában, kreativitásban és szintézisben. Sokan túlbecsülik az időt, amíg alkalmazkodni lehet. 3. **A márkák etikailag kockázatot örökölnek, akaratuk nélkül** Ahogy az MI felhasználói felületek egyre inkább emberi tulajdonságokat öltenek, a marketing az etikai kockázatok frontvonalába kerül. A jogi keretek nem tartanak lépést, de a márkák felelőssége nem halad meg. Például az OpenAI tervezi, hogy 2026 februárjában reklámokat indít a ChatGPT-ben, ami arra kényszeríti a felhasználót, hogy megkülönböztesse az organikus ajánlásokat a szponzorált MI-ajánlásoktól, így a marketingesek felelőssége lesz, hogy tisztázzák, mit kínálnak valóban organikusan, és mi a fizetett tartalom, illetve az MI az érdeket szolgálja-e végső soron a felhasználóknak vagy a márkáknak. 4. **A legtöbb vállalat megáll az MI érettségi szintjén** Sokan korán fel fogják jelenteni: „Célunk elértük. ” Miközben az MI-alkalmazások száma nő, a munkafolyamatok, ösztönzők, döntéshozatal és produktivitási modellek változatlanok maradnak. Az MI-vel eredetileg született versenytársak alapjaiban szerveződnek az MI köré—az autonómia, adatáramlás és döntéshozatali gyorsaság kihasználásával, nem csupán „többet használva az MI-t. ” 5. **Az MI-vel született kreatív tartalom árasztja el a piacokat, dezalválnak az erős ötletek** A tartalom mennyisége, sebessége és változatossága szinte ingyenes, így az „elég jó” kreatív értéke csökken. A ritka tulajdonságok közé tartozik az ízlés, az irány, a mértékletesség, a kulturális relevancia és a megkülönböztethetőség a generikus, MI által generált tartalomtól. A Svedka Super Bowl reklám kérdése példázza ezt a dilemmát.

Az MI nem ölti meg a kreativitást, hanem az eredeti ötletek értékét csökkenti. 6. **A válaszmotor-optimalizáció (AEO) és a GEO megzavarják a felfedezést** Az MI-alapú válaszok kiszorítják a hagyományos keresést, csökkentve a kattintásokat. A Google MI összegzései kevesebb kattintást eredményeznek, és a ranking helyett a valódi forrás szerepel az első helyen, amit az MI idéz. A marketingeseknek újra kell gondolniuk, hogy a keresés nem fenntartható stabil csatorna az újdonság és láthatóság érdekében. 7. **Az okos marketingesek az izolált MI eszközökről áttérnek integrált munkafolyamatokra** A régi „MI a rétegekben” modell már elavult. A jövő az összehangolt MI-rendszereké, amelyek kezelésébe a tervezést, végrehajtást és optimalizálást minimális emberi beavatkozással kezelik, kivéve, ha kifejezetten kérik a felügyeleten kívüli működést. Az emberek felügyelőként működnek, miközben az MI-ügynökök autonóm módon dolgoznak. Azok a szervezetek, akik marketinget olyan éjszakai futóversenyként kezelnek, ahol csapatok váltják egymást, le lesznek maradva azokkal, amelyek AI-alapú irányítótereket hoznak létre. 8. **A vezetői kvalitás válik a kulcsfontosságú teljesítményi tényezővé** Az MI méretezése végrehajtásban a vezetői döntések válhatnak életfontosságúvá. Például a Google DeepMind vezetője, Demis Hassabis, nyilvánosan ellenezte, hogy a Google Gemini AI segéd reklámokat tartalmazzon, hangsúlyozva, hogy a vezetői mérlegelésnél a bizalomvesztés kockázatát mérlegelik a monetizáció javára. Az MI-korszak sikeressége gyors, megfontolt döntéseket igényel, amelyeket a vezetők hajlandók meghozni. 9. **A marketingvezetők egyre kevesebb, de keményebb stratégiai döntést hoznak** A vezérigazgatók és igazgatótanácsok világosan megfogalmazzák, hogy dönteni kell: fejlesztés vagy vásárlás, optimalizáció vagy differenciálás, pilot vagy átalakítás, és hol maradnak az emberek helye a gépek által irányított folyamatokban. A végtelen kísérletezés mint stratégia megszűnik, a korlátok és az elégtelenség érzése a fókuszált stratégiát és márka-differenciálást helyezi a középpontba, különösen a gyors árversenyben. 10. **Az egyenetlen MI-képességek új, finomabb hibamodelleket hoznak létre** Az MI kiválóan teljesít néhány szituációban, más esetekben kiszámíthatatlanul kudarcot vall. A túlzott vagy hiányos bizalom egyaránt megmarad a csapatokon belül, ami csendes, inkonzisztens hibákhoz vezet, melyeket a helytelen megbízás okoz. Néhány márka, amely az emberi vonást veszi alapul, hogy ellensúlyozza a szintetikus egyformaságot, kockáztatja, hogy elszalasztja az MI nyújtotta előnyöket, és így hátráltathatja csapatait. Összegzésül, az MI alapjaiban alakítja át a marketinget—újradefiniálva a szerepeket, az etikát, a stratégiákat, a munkafolyamatokat és a vezetői döntéseket. Azok a vezetők és szervezetek, akik holisztikusan és stratégiailag alkalmazkodnak, sikerrel járnak; míg akik csupán eszközként kezelik az MI-t, lemaradnak.