A hétköznapi megfigyelő számára a Nap egy következetes és változatlan entitásnak tűnik. Azonban az igazság az, hogy aktív plazmamassza — töltött gáz, amely folyamatosan hatása alatt áll a saját mágneses mezejének. Ez a kiszámíthatatlan viselkedés jelentős kihívást jelent a modern napfizikusok számára. A naptevékenység számos bizonytalansággal járó aspektusa közé tartoznak a koronális tömegkilökődések (CME-k), amelyek eltérő hatásokkal bírhatnak. Ugyanakkor a gépi tanulási algoritmusok fejlődése javíthatja azon képességünket, hogy időben figyelmeztetéseket kapjunk! Egy nemrégiben készült tanulmány azt mutatja, hogy a több évtizedes napadatokra tréningezett algoritmusok jeleket észleltek a AR13664 néven ismert területen fokozott aktivitásra, ami segíthet a jövőbeli napkitörések előrejelzésében. A koronális tömegkilökődések, vagyis a CME-k, a Nap koronájából az űrbe terjedő hatalmas plazma-kilökődések, amelyek a mágneses tér zavarainak hatására indulnak. Ezek a robbanásszerű események gyakran kötődnek a napkitörésekhez, és akkor következnek be, amikor a mágneses mező vonalai spontán módon átrendeződnek, óriási mennyiségű energiát szabadítva fel. A CME-k sebessége több száz és több ezer kilométer per másodperc között mozoghat, és előfordul, hogy napokon belül elérik a Földet, ha az útjuk a bolygónk felé irányul. Érkezésük után kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses terével, potenciálisan geomágneses viharokat okozva, amelyek zavarják a műholdas kommunikációt, a GPS rendszereket és az áramhálózatokat.

Emellett lenyűgöző aurórákat is létrehozhatnak, különleges fényjátékokat produkálva az északi és déli fényekben. Ezeknek a jelenségeknek és hatásaiknak pontos előrejelzése régóta kihívást jelent az astronomerok számára. Sabrina Guastavino, a Genovai Egyetem csillagásza által vezetett kutatás során mesterséges intelligenciát használtak a probléma megoldására. A csapat ezt a technológiát alkalmazta a 2024 májusi viharhoz kapcsolódó események előrejelzésére, beleértve a 13644-es zónából származó kapcsolódó villanásokat és a beérkező CME-ket. Ez a vihar jelentős naptevékenységeket produkált, beleértve egy X8, 7-es osztályú villanást! Az MI kihasználásával a csapat széleskörű történelmi adatokat elemzett, hogy azonosítsa azokat a bonyolult mintákat, amelyeket a hagyományos módszerek gyakran figyelmen kívül hagytak. A 2024 májusi esemény ritka és értékes lehetőséget biztosított az MI képességeinek értékelésére a naptevékenység előrejelzésében. Fő céljaik között szerepelt napkitörések előrejelzése, azok nyomon követése, CME-k kibocsátásának előrejelzése és végső soron geomágneses viharok előrejelzése a Földön. A májusi 2024-es eseményre alkalmazott folyamatuk figyelemre méltó sikert aratott. Eredményeik „példa nélküli pontosságot mutattak az előrejelzésben, jelentős mértékben csökkentve a bizonytalanságokat a hagyományos módszerekhez képest. ” A CME-k Földre való utazásának időpontja és a geomágneses viharok kezdetének előrejelzésének pontossága szintén figyelemreméltóan magas volt. A tanulmány következményei jelentősek. Az áramkimaradások, kommunikációs zavarok és műholdas meghibásodások kritikus aggályokat okozhatnak a CME-s események során; így a gépi tanulás MI eszközök alkalmazása a naptevékenység előrejelzésére izgalmas áttörést jelent. Az égboltot figyelő lelkes amatőrök számára ez a fejlődés javuló aurális aktivitás előrejelzésekhez is vezethet.