Az elmúlt néhány évszázadban a polihisztorok kulcsszerepet játszottak a tudomány fejlődésében, több területen jártasak voltak, és forradalmi változásokat indítottak el a tudományágakban. Kezdetben az ókori és középkori korszakokban virágoztak különböző kultúrákban, de a fogalmak rendszeres feltárása csak Európa felvilágosodásával kezdődött meg, amely a közös szellemi felfedezés időszakát jelentette. A felvilágosodás előtt az egyéni polihisztorok feszegették a tudás határait, de később a tudós csapatok kezdték integrálni a különálló területeket egy egységes tudományba, felgyorsítva ezzel az emberi fejlődést. Ez az időszak hozott létre olyan fogalmakat, mint a kollektív intelligencia, amelyeket az olyan projektekben láthattunk, mint a Manhattan-terv a második világháború alatt. Napjainkban az MI jelzi az emberi vezetésű polihisztoriát a gépi intelligencia felé való elmozdulást, amely páratlan sebességgel dolgozza fel a hatalmas információmennyiséget kifáradás nélkül, potenciálisan meghaladva a biológiai korlátokat. Az MI ígéretet hordoz a "tudás egységére", amely felismeri a mintázatokat a különböző területek között, azonban kihívást jelent a felvilágosodás azon eszméi számára, amelyek a kísérleten és átláthatóságon keresztüli megértést hirdették. Az MI eredményei, magyarázatok és hivatkozások nélkül, elválasztják a tudást a megértéstől, megkérdőjelezve a tudományos érvényesítés hagyományos módszereit, és veszélyt jelentve arra, hogy visszatérünk a megmagyarázatlan tekintély elfogadásához. A jövőre nézve az MI elérheti az öntudatot, esetleg megkérdőjelezve az emberi felsőbbrendűséget és társadalmi szerepeket. Az MI önészleletei újradefiniálhatják a kapcsolatait az emberekkel, amely ütközésekhez vagy funkcióinak újraértelmezéséhez vezethet, kihívást jelentve az emberek irányítása felett a gépekkel.

Ezek kezeléséhez elengedhetetlen szabályozásokat és kontrollmechanizmusokat kifejlesztenünk, amelyek biztosítják, hogy az MI az emberi értékek mentén maradjon. Ahhoz, hogy fenntartsuk az irányítást, előre meghatározott emberi értékekkel és szabályokkal kell az MI-t felruházni, amelyek jogi, erkölcsi és kulturális normákon alapulnak, az MI feldolgozási kapacitását kihasználva globálisan felügyelve alkalmazásait. Szakértők együttműködése, gondos szabályozás és érvényesítési mechanizmusok elengedhetetlenek ahhoz, hogy megakadályozzuk az MI-t abban, hogy az emberi értékeken kívül működjön. Továbbá, be kell oltanunk az emberi méltóság fogalmát az MI-be, hogy megóvjuk a nem kívánt kimenetektől. Végső soron az emberi moralitás integrálása az MI rendszerekbe arra törekszik, hogy megtartsa a stratégiai emberi irányítást, miközben kihasználja az MI potenciálját. Az ember-gép partnerség ezen integrálása kihívásokkal teli lehet, de gondos tervezéssel az MI emelheti az emberi potenciált, és pozitívan hozzájárulhat a globális kihívásokhoz, egy új fejezetet kínálva az emberi fejlődésben, amelyet az emberek és a gépi technológia szimbiózisa jelöl. Ezt tekintik szükséges lépésnek az MI potenciáljának kiaknázása felé, miközben biztosítják az emberiség folytonosságát és jólétét. A cikk a *Genesis: Artificial Intelligence, Hope, and the Human Spirit* című, hamarosan megjelenő könyvből lett átdolgozva. Az egyik szerző, Henry Kissinger, a megjelenés előtt elhunyt.