A időzítés rendkívül fontos. 2025. január 20-án, amikor a világ Donald Trump beiktatására figyelt, Kína DeepSeek elindította a R1 nevű, nagy teljesítményű nyelvi modelljét, amelyről úgy vélik, hogy felveszi a versenyt, vagy akár meg is haladhatja az OpenAI ChatGPT-4-ét, mindez pedig töredék áron (becslések 6 millió és 1 milliárd USD között mozognak). Majdnem azonnal reagált az Egyesült Államok tőzsdéje, a Nasdaq 3, 1%-kal, az S&P 500 pedig 1, 5%-kal csökkent. A DeepSeek bevezetése hangsúlyozza az Egyesült Államok és Kína közötti mesterséges intelligencia rivalizálás fokozódását, egy konfliktust, amely 2017 óta tarifák, exportellenőrzések és piaci korlátozások révén eszkalálódott. Az amerikai chipexport-politika kritikái azzal érvelnek, hogy ezek a korlátozások akaratlanul is serkentik Kína hazai innovációit, amit a DeepSeek képességei is alátámasztanak. Kína korlátozott hozzáférésének kompenzálási képessége a magas minőségű chipekhez aggodalmakat vet fel az amerikai politikák hatékonyságával kapcsolatban. Ázsia számára az AI versenye lehetőségeket és kihívásokat is tartogat. Kína alacsony költségű, nyílt forráskódú modellje innovációt válthat ki a fejlődő gazdaságokban, kihívás elé állítva az olyan etablált cégeket, mint az OpenAI. Eközben a Trump-kormány bejelentette az 500 milliárd dolláros Stargate Project-et az Egyesült Államok mesterséges intelligencia-infrastruktúrájának megerősítésére, míg Kína várhatóan 2030-ig több mint 10 trillió jüant (1, 4 trillió dollárt) fektet be technológiába. Hatékony menedzsmenttel ezek a befektetések munkahelyeket teremthetnek és fokozhatják a globális mesterséges intelligencia kutatási partnerségeket. Mindazonáltal az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai rivalizálás mélyítheti a globális megosztottságokat, bonyolítva az ázsiai országok, beleértve Ausztráliát, kapcsolatait, miközben egyensúlyoznak Kínával és az Egyesült Államokkal való partnerségeik között.

Egy példa erre Dél-Korea növekvő függősége Kínától a kritikus chipgyártó anyagok terén, amely hatással lehet a tech konfliktusban elfoglalt állására. Kína függőségének csökkentése érdekében az Egyesült Államok fokozott figyelmet fordított a kínai tevékenységekre kulcsfontosságú iparágakban, beleértve Ausztrália ásványi anyagok szektorát is. Ausztráliának meg kell birkóznia azzal a kihívással, hogy megőrizze pozícióját, mint Kína jelentős ásványi anyag exportálója, miközben fenntartja a biztonsági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Továbbá a növekvő mesterséges intelligencia-infrastruktúra éghajlati következményei sürgetőek, a növekvő adatközponti igények megterhelik az áramhálózatokat és fokozzák a kibocsátást. A Progress Institute figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak gyorsan jelentős energiaforrásokat kell fejlesztenie, mivel az adatközpontok 2030-ra az ország villamosenergia-fogyasztásának 10%-át is elérhetik, szemben a 2023-as 4%-kal. Kínának is drámai energiafogyasztás-növekedéssel kell szembenéznie, amely digitális infrastruktúrájához kapcsolódik. Bár a mesterséges intelligencia bővítésére irányuló átgondolt megközelítés elősegítheti az energiaátmenetet, ahogyan azt a DeepSeek algoritmikus hatékonyságra helyezett hangsúlyának példája is mutatja. Ez a nézőpont arra utal, hogy lehetőség van a technológiai fejlődés és a környezeti fenntarthatóság egyensúlyának megteremtésére, ösztönözve a megújuló energiába történő befektetéseket, különösen Ázsiában. Az ázsiai gazdaságok összetett döntéseket kell meghozzanak a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban, egyensúlyt keresve a geopolitikai kapcsolatok és az energiaszükségletek között. Ha a piaci erők irányítják, költséghatékony megoldások születhetnek, amelyek potenciálisan aláássák az amerikai partnerségeket. Ezzel szemben, ha a geopolitika dominál, egy bonyolult szabályozási rendszer léphet életbe. Az ideális megközelítés a regionális együttműködések, például az ASEAN megerősítése lehet, miközben alkalmazkodni kell ezekhez a fejlődő kihívásokhoz.