AI által generált képek és szövegek egyre megkülönböztethetetlenebbek az emberi alkotásoktól. Az AI által generált festmények és arcok gyakran ember készítette alkotásoknak tűnnek, és az AI által generált humor hozza az emberi viccek eléréseit. Azonban van egy gyakori előítélet az AI művészettel szemben; ha az emberek tudják, hogy egy mű AI által készült, alacsonyabb minőségűnek értékelik. A generatív nyelvi modellek (LLM-ek), mint az OpenAI GPT-3 és a Meta Llama 2, egyre inkább megközelítik az emberi szintű szövegalkotást. Ezek a modellek olyan szövegeket generálnak, amelyek utánozzák az emberi írást, és néhány közülük megkülönböztethetetlen az emberi szövegektől. Mégis, vitatják, hogy az AI nem rendelkezik elegendő kreativitással ahhoz, hogy magas szintű költészetet hozzon létre, mivel a költészet olyan kreativitást és jelentést kíván, amely túlmutat az AI jelenlegi képességein. E kihívások ellenére az AI jelentős előrehaladást ért el költészet generálásában, gyakran hozva létre magas minőségű műveket. A nem szakértők azonban nehezen különböztetik meg az AI által generált verseket az ember által írottaktól, mivel eltérő kritériumokat használhatnak. A kutatások azt mutatják, hogy a nem szakértő olvasók nem tudták megbízhatóan megkülönböztetni az AI költészetet az emberi költészettől. Az emberi beavatkozás nélkül generált verseket gyakran ember által szerzettként értékelték. Létezik egy előítélet, ahol az emberek alacsonyabbra értékelik az AI által készített verseket, ha tudják az AI eredetet, ami aláhúzza a percepció és a valós minőség közötti eltérést. Két kísérlet vizsgálta az AI által generált költészet felismerhetőségét és minőségét. Az 1. tanulmányban 1634 résztvevő értékelte tíz neves költő és AI által írt verseket azok stílusában.

A résztvevők nehezen azonosították korrektül az AI verseket, gyakran összetévesztve őket ember alkotta versekkel, ami a hibás heurisztikákra való támaszkodást jelzi. Az 1. tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az AI verseket gyakran ember alkotásként azonosították, ami a résztvevők előítéleteit és tévképzeteit emeli ki. A modell elemzése arra utalt, hogy a versek bizonyos jellemzői, mint a rímelés és a sorszám, befolyásolták a résztvevők ítéleteit, hibás heurisztikát tárva fel, mivel az AI versek gyakran jobban megfelelnek ezeknek a strukturális kritériumoknak, mint az ember által írottak. A 2. tanulmányban 696 résztvevő értékelte a költészet minőségét több dimenzió mentén. Az AI által generált versek következetesen magasabb értékelést kaptak, mint az ember által készítettek, kivéve, amikor a résztvevőket tájékoztatták az AI szerzőségről, ami alacsonyabb értékeléseket eredményezett. Annak ellenére, hogy elismerték az AI által generált költészet minőségét, a résztvevők elfogultságot mutattak az emberi szerzőség javára, amikor tájékoztatást kaptak. Az elemzés azt mutatta, hogy az AI versek megítélését a várakozások és esztétikai preferenciák befolyásolják. A kísérletek azt mutatják, hogy az AI által generált költészet eléri az emberi szintű minőséget és hitelességet, megkérdőjelezve az AI korlátaira vonatkozó korábbi elképzeléseket. Miközben a szakértelem vagy a költészettel való korábbi tapasztalatok nem növelték a résztvevők képességét az AI és az emberi versek megkülönböztetésére, a tanulmányok arra utalnak, hogy az AI képességeivel kapcsolatos tévképzetek továbbra is fennállnak. A kísérletek kiemelik a generatív AI modellek jelentős fejlődését, és rámutatnak a technológiai képességek és a közvélekedés közötti folyamatos eltérésre. A résztvevők esztétikai dimenziókban magasabbra értékelték az AI által generált verseket, ami az AI kézművesség eltolódását mutatja. Ahogy az AI által generált szövegek egyre gyakoribbá válnak, a várakozások és a percepciók valószínűleg fejlődni fognak, talán szorosabban összhangban az AI valódi képességeivel.