Kevesebb mint három év alatt, amióta a tömegpiaci mesterséges intelligencia elérhetővé vált a fogyasztók számára, a mindennapi iparágak szinte kivétel nélkül ráugrottak a technológiára, olyan például, mintha antivaxxerok egy több szintű marketing rendszerhez donganának. 2024-re a cégek több mint felében, amelyek több mint 5000 alkalmazotti létszám felett vannak, már használatban van az AI. A költségtudatos vezetők számára az AI ígéri a növekvő termelékenységet és a csökkenő rezsiköltséget — különösen a hagyományosan emberi munkabérek helyett. Azonban miközben világszerte az alkalmazottak aggodalmukat fejezik ki egy AI-vezérelt jövő miatt, amelyet néhány óriási techcég irányít, a gyors AI-elfogadás már megmutatkozik a munkaerőpiacokon. Az AI miatt a fiatal, főiskolát végzett dolgozókkal belépő munkaerő számát rekordméretűre csökkent, a teljes munkaidős fizetett pozíciók egyre inkább gigás szerepkörökké alakulnak, és az önéletrajzok túlzásba vitele általánossá vált, miközben az álláskeresés így éjszakai rémálommá változik. Míg a gazdag techvezetők, például Marc Andreessen, azt sugallják, hogy a technológia mágikus módon felszabadít minket mindannyiunkat, a történelem más mesét ír: a technológiai fejlődés gyakran növeli a meglévő egyenlőtlenségeket, nem pedig csökkenti azokat. Ezt a mintát már korábban is tapasztalták többek között ismert gondolkodók, mint Albert Einstein vagy Stephen Hawking, még az AI mainstreambe kerülése előtt is. Valójában az AI már mutatott jelentős nemi és rasszista torzításokat, ami az adatokból ered, tanítása során használt információk miatt, és szakértők figyelmeztetnek, hogy a torz adatokkal és szoftverekkel való széles körű globális bevezetés az kizsákmányolást táplálja. Félő, hogy az AI tovább fogja tágítani a nemek közötti különbséget a foglalkoztatásban, áll a Nemzetközi Számvevőszék (ILO) friss jelentésében. A jelentés az AI által vetett automatizációs kockázatok 2023-as becslései alapján mutat rá, hogy magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Államokban, a "magas automatizálási potenciállal" rendelkező munkakörökben nőtt a nők esélye a 9, 6 százalékra, míg két évvel ezelőtt ez 7, 8 százalék volt. Ez az arány közel háromszorosa annak a 3, 5 százaléknak, amit ma a férfiaknak kell megküzdeniük, ami szintén 2023-ban 2, 9 százalék volt. A tanulmány szerint minden harmadik dolgozó a jóléti országokban "kissé érintett" az automatizálásban, szemben a világszintű átlaggal, ami egy a negyedikhez aránylik. Az ILO jelentése hangsúlyozza, hogy azon munkakörök, amelyeket főként nők töltenek be a fejlett országokban — például adminisztratív, irodai vagy adatbeviteli pozíciók — különösen sérülékenyek az AI-alapú automatizálással szemben. Szociológusok rámutatnak, hogy bár a nemek közötti óraszám különbség az elmúlt években jelentősen csökkent, vagyis a férfiak és nők nagyjából ugyanannyi órát dolgoznak, még mindig fennáll a fizetéskülönbség.

Ennek részben az az oka, hogy a nők munkaidejének nagyobb része otthoni feladatokra fordítódik a férfiakhoz képest. Az AI „forradalmasítja a munkát”, ezért jelentős változásokra lesz szükség a munkaerő-rendszerekben, hogy megvédjük a nőket az AI által kiváltott megszorítások hatásaitól. További információ az AI-ról: A vezetők pénzt öntenek az AI-ba. És mégis, miért mondják, hogy ez nem hozza meg a várt eredményeket?