A mesterséges intelligencia modellek hatalmas mennyiségű energiát használnak fel, ami jelentősen növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tech cégek és kormányok energiaforradalomra szólítanak fel, hogy lépést tarthassanak az AI fejlődésével. Az egyik vizsgált megoldás a nukleáris energia. A legújabb AI modellek, különösen a nagy nyelvi modellek, több számítási teljesítményt és energiát igényelnek. Erre válaszul a technológiai óriások befektetnek a nukleáris energiába, hogy támogassák az AI fejlődését. Olyan nagyvállalatok, mint a Meta, a Google, a Microsoft és az Amazon, elkötelezettek a nettó nullás kibocsátás mellett, melynek határideje 2030 és 2040 közé esik. Mindegyikük a közelmúltban szerződést kötött nukleáris energia szolgáltatókkal.

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója az energiát az AI fejlődésének fő korlátozó tényezőjeként azonosítja, kiemelve a Meta magas energia- és vízfogyasztását a Llama modell esetében. Az Nvidia, egy vezető chiptervező vállalat, új AI chipje, a Blackwell bevezetésével javította energiahatékonyságát, amely túlszárnyalja elődjét sebességben és energiahatékonyságban. Ezek az előrelépések ellenére Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója megjegyezte, hogy az AI hosszú távú energia beruházásai végső soron előnyösek lesznek, mivel az AI okosabbá válik, és segíthet az energia-megtakarítási területeken, például a szén-dioxid tárolásában és az új energia technológiákban. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója különösen összpontosít a nukleáris energia befektetésekre, olyan nukleáris startupokban van érdekeltsége, mint a Helion Energy és az Oklo. Biden elnök kormányzata támogatja a nukleáris energiát, és 900 millió dollárt kötelezett a jövőbeli nukleáris technológiákra. Ez a kormányzati támogatás döntő fontosságú a nukleáris energia telepítésének szabályozási akadályainak leküzdésében. Az AI energiafogyasztása egyre nő; például az OpenAI GPT-4 modellje jelentősen több villamos energiát használ, mint egy átlagos amerikai háztartás. Egy McKinsey jelentés előrejelzi, hogy 2030-ra az adatközpontok az Egyesült Államok energiaigényének 11-12%-át tehetik ki, kiemelve a skálázható, tiszta energiamegoldások sürgősségét.