Az elmúlt hónapokban a mű intelligencia (MI) alkalmazása a reklámozásban heves vitákat és vitákat váltott ki a MI által generált tartalom minősége, hitelessége és etikai kérdései körül. Ez az új marketinghullám, amelyet gyakran „MI-szagúnak” neveznek, alacsony színvonalú, MI által készített hirdetéseket takar, amiket a kreativitás és az emberi érintés hiányával kritizálnak, amelyek nélkülözhetetlenek a valódi kapcsolódáshoz a közönséggel. A backlash mind a nagy márkákat, mind a szórakoztató stúdiókat érintette. Egy figyelemre méltó példa 2024 novemberében történt, amikor a Coca-Cola három MI-generált reklámot indított év végi ünnepi kampányára. Ez merész lépésbe foglalta az generatív MI technológia alkalmazását a karácsonyi reklámokban, de gyorsan általános kritikát váltott ki a nézők és kreatív szakemberek körében. Alex Hirsch, a népszerű Gravity Falls sorozat alkotója nyilvánosan bírálta a Coca-Cola döntését, hogy az emberi művészek helyett MI-t használjon tartalomkészítésre, aggodalmát fejezve ki, hogy ez aláásza a művészi tisztességet, és csökkenti az érzelmi hatást, amit az emberi kreativitás a narratívába visz. Válaszul a Coca-Cola hangsúlyozta, hogy elkötelezettek az emberi kreativitás és a legkorszerűbb technológia ötvözése mellett, kijelentve, hogy az MI inkább kiegészíti, mintsem helyettesíti az emberi találékonyságot. A kritikák ellenére a Coca-Cola továbbra is használta az MI-generált reklámokat a 2025-ös ünnepi szezonban, jelezve egy szélesebb iparági trendet, amely az innováció és a közönség elvárásainak egyensúlyát keresi. Hasonlóképpen, a szórakoztatóipar is kritikus megítélés alá került az MI alkalmazásáért a marketingben. 2025 márciusában a Paramount Pictures negatív figyelmet kapott, mivel MI szkripteket és narrációt használt az Instagramon a Novocaine című film promóciójára. A gépi hangalámondás, amely az alacsony minőségű MI-spam videókra emlékeztetett, hiányzott az hitelességből, és nem tudta fenntartani a nézők érdeklődését, ezzel tovább fokozva a vitákat az MI megfelelő használatáról a kreatív reklámozásban. Röviddel ezután az A24, amely a művészi és független filmekről ismert, reakcióként kiadott MI által generált plakátokat a Civil War 2024-es filmhez, köztük egy bizarr képet, amin katonák tüzelnek egy hatalmas hattyún, amely nem illeszkedett a film narratívájához vagy hangulatához.

Ez rámutatott az MI korlátaira a finom emberi történetek reprodukálásában és népszerűsítésében, megfelelő emberi irányítás hiányában. A videojáték szektorban ugyanabban a hónapban az Activision MI-generált hirdetéseket tett közzé fiktív játékokhoz, például a "Guitar Hero Mobile", "Crash Bandicoot: Brawl" és "Call of Duty: Zombie Defender" címekhez. Ezek a gyenge minőségű reklámok gyorsan hírhedtté váltak „MI-szagúként” a rossz gyártási értékek és az hiteles tartalom hiánya miatt. Az Activision tisztázta, hogy ezek a bejegyzések egy fogyasztói érdeklődést felmérő felmérés részei voltak, hogy felmérjék az új címek iránti keresletet, ezzel szemléltetve a márkák azon kihívásait, amikor a kreativitást és az adat-alapú MI-kísérletezést próbálják egyensúlyba hozni. Az MI reklámok körüli vita egybefonódik a kulturális trendekkel, amelyek a fiatalabb célközönségeket célozzák. A reklámozók beálltak az olasz „agyszőr” MI-trend mellett – ez egy szürreális, kaotikus, MI-által alkotott művészeti és mém-alkotásstílus, amely a millenniálok és a Z-generáció körében népszerű irónia és abszurd miatt. Bár innovatív, ez a megközelítés kérdéseket vet fel arról, hogy hosszú távon mennyire lehet hatékony az MI-alapú tartalom, amikor helyettesíti az igazi emberi kreativitást. Összességében az MI-alapú reklámokról szóló vita szélesebb társadalmi aggályokat tükröz a technológia szerepéről a kreatív iparágakban. A kritikusok szerint az MI túlságosan nagy függőséget alakít ki, csökkentve a művészi minőséget és az érzelmi mélységet, ami homogenizált tartalomhoz vezethet, és eltávolítja a közönséget. Ugyanakkor a támogatók hangsúlyozzák az MI képességét arra, hogy növelje a kreativitást, egyszerűsítse a gyártási folyamatokat és lehetővé tegye az innovatív, személyre szabott reklámokat nagy léptékben, azzal az elképzeléssel, hogy a MI-eszközök és az emberi tehetség együttműködése a jövő alapja. Ahogy a Coca-Cola, Paramount Pictures, A24 és Activision cégek tovább kísérleteznek MI-alapú tartalmakkal, a reklámvilág egy új kihívások közepén áll, ahol az technológiai fejlődés és a lényeges emberi elemek megőrzése között kell egyensúlyt találni. A jövő kampányainak ügyesen kell majd biztosítaniuk, hogy az MI inkább hitelességet és érzelmi kötődést erősít, mintsem csökkenjen. Ez a folyamatosan fejlődő diskurzus lehetőséget ad a marketingeseknek, a kreatívoknak és a fogyasztóknak arra, hogy etikailag és művészileg felelősségteljesen értékeljék az MI szerepét a médiában, mivel növekvő jelenléte befolyásolja a kulturális narratívákat és a fogyasztói észlelésokat, mély hatást gyakorolva a reklámozás jövőjére.