Világszerte egyre több város alkalmaz mesterséges intelligencia (MI) alapú videómegfigyelő rendszereket a közrend és biztonság fokozása érdekében. Ezek a fejlett rendszerek kifinomult gépi tanulási algoritmusokat használnak, hogy elemezzék az élő videó streameket különféle nyilvános helyekről, így az utcákról, parkokról, közlekedési csomópontokról és kereskedelmi területekről. Fő céljuk, hogy valós időben azonosítsák a gyanús viselkedéseket, potenciális fenyegetéseket és incidenseket, lehetővé téve a megelőző intézkedéseket és a gyors kárelhárítást. Az MI-alapú megfigyelő rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy felismerjenek széles körű szokatlan magatartásokat és helyzeteket, amelyek bűnözői vagy biztonsági problémákra utalhatnak. Például a technológia észreveheti a lakott területeken való időhúzást, a rendellenes tömegeloszlásokat, amelyek tiltakozásokra vagy zavargásokra utalhatnak, vagy elhagyott tárgyakat, melyek biztonsági kockázatot jelenthetnek. Ha ilyen tevékenységet észlel, a rendszer gyorsan riasztja az illetékes hatóságokat vagy biztonsági személyzetet a vizsgálat és a megfelelő intézkedések érdekében. A valós idejű megfigyelés és gyors reagálás képessége jelentősen növeli a rendőrség és más biztonsági szervek hatékonyságát a közrend fenntartásában. Az MI-alapú videómegfigyelés elterjedése folyamatosan növekszik, ahogy a városok kihasználják a technológiai fejlődést az egyre növekvő városi kihívások kezelésében. Az ismétlődő felügyelet automatizálásával és az esetleges problémák korai jeleinek felismerésével ezek a rendszerek csökkentik az emberi operátorok terhelését és növelik a közbiztonsági műveletek hatékonyságát. Emellett az MI által gyűjtött adatokat elemezve történelmi aktivitási mintázatok értékelhetők, ami segíti a hatékonyabb biztonsági stratégiák kidolgozását és az erőforrások optimális elosztását. Bár az MI-alapú megfigyelőrendszerek jelentős előnyöket kínálnak a közrend és biztonság javításában, működésük kérdéseket vet fel a magánélet és etika terén. A nyilvános helyek folyamatos megfigyelése és az adatok tömeges gyűjtése sértheti az egyéni jogokat, különösen akkor, ha nincsenek megfelelő szabályozások érvényben.

Állampolgárok és érdekvédelmi csoportok aggodalmukat fejezték ki a túlzott megfigyelés, az adatok visszaélése és az adatkezelést, -tárolást, -megosztást érintő átláthatatlanság miatt. Ezekre az aggályokra válaszolva egyre hangsúlyosabbá válnak az adatvédelmi és etikai keretrendszerek kialakítása az MI-alapú megfigyelés kapcsán. A döntéshozók és technológiai szolgáltatók kutatják a módszereket, amelyekkel a megfigyelési gyakorlatok megfelelnek a jogi normáknak, miközben tiszteletben tartják az egyéni magánéletet. Javasolt intézkedések közé tartoznak az adatok névtelenítése, szigorú hozzáférés-ellenőrzés, átlátható jelentéstétel és közösségi felügyelet, melyek célja a MI-alapú megfigyelés előnyeinek megőrzése és az alapvető jogok védelme közötti egyensúly megtalálása. Emellett az etikus alkalmazás érdekében a gépi tanulási algoritmusokban meg kell gondolni az elfogultság és a méltányosság kérdéseit is. Rizikóval járhat, hogy ilyen rendszerek aránytalanul befolyásolják bizonyos közösségeket, amennyiben az alapul szolgáló adatbázisokat vagy felismerési szempontokat nem megfelelően alakítják ki. E problémák kezeléséhez folyamatos kutatás, szigorú validáció és inkluzív politikák kidolgozása szükséges, amelyekben sokféle érdekelt fél vesz részt. Összességében az MI-alapú videómegfigyelés bevezetése a városi környezetben jelentős előrelépést jelent a közbiztonság technológiájában. A gyanús tevékenységek valós idejű felismerése és a gyorsabb vészhelyzeti reakciók révén hozzájárulhatnak biztonságosabb közösségek kialakításához. Ugyanakkor ezen technológiák alkalmazásának biztosítása érdekében szigorú adatvédelmi szabályok, etikai irányelvek és átlátható irányítás szükséges, hogy megvédjék az egyének jogait és szabadságait, miközben a biztonságot növelik. Ahogy a városok a modern megfigyelés bonyolultságával szembesülnek, a biztonság és magánélet közötti megfelelő egyensúly megtalálása továbbra is kulcsfontosságú és folyamatosan fejlődő kihívás marad.