A Reuters NEXT konferencia New Yorkban alapvető fórumként szolgált az iparági vezetők, közgazdászok és politikai döntéshozók számára, hogy megvizsgálják a mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődését és hatását. Az esemény vegyes érzéseket tükrözött: az MI átalakító erejébe vetett izgalmat és az általános munkaerőpiaci és gazdasági hatások miatti aggodalmat. A konferencián szakértők az MI-t a legjelentősebb változásnak nevezték az internet megjelenése óta, megjegyezve, hogy felülmúlhatatlan képességeivel lehetővé teszi a munkafolyamatok és gazdasági struktúrák átalakítását a felgyorsult fejlődés közepette. Ez a növekedés nagy beruházások hajtják; az MI-hez kapcsolódó tőkeberuházások 2025 elején már meghaladták a fogyasztói hozzájárulásokat a GDP növekedéséhez, ezzel is hangsúlyozva a befektetők és vállalatok bizalmát az MI iparágát megváltoztató potenciál iránt. Ugyanakkor széles körben terjedtek az aggodalmak a munkaerőpiaci zavarok miatt. Sok vállalat lelassítja a felvételeket vagy csökkenti a személyzetet az MI-alapú automatizáció elfogadása során, ami potenciálisan néhány munkakör megszűnéséhez vezethet. Vállalatvezetők nyíltan kifejezték, hogy örömmel integrálnák az MI-t, még akkor is, ha ennek eredményeként redundanciák alakulhatnak ki. Ezeket a félelmeket alátámasztja egy amerikai Federal Reserve jelentés is, amely szerint aggodalom merült fel a munkahelyek fenntarthatósága kapcsán, valamint egy Reuters/Ipsos közvélemény-kutatás, ahol a válaszadók 71%-a aggódott amiatt, hogy az MI hosszú távon elveszi a munkájukat. A közgazdászok sokféle nézettel álltak elő. Joseph Lavorgna szerint az MI kiegészítheti, nem pedig pótolhatja az emberi munkaerőt azáltal, hogy növeli a termelékenységet és új munkahelyeket teremt.

Ez a túlzott optimizmus azonban ellentmond annak az adatsornak, amely szerint azok a friss diplomások, akiket technológia-érzékenynek és alkalmazkodónak tartanak, egyre magasabb munkanélküliséggel néznek szembe. Emellett a kreatív szektorok, amelyeket hagyományosan ellenállónak tartanak az automatizációnak, ma már nehézségekkel küzdenek, mivel az MI egyre inkább behatol olyan feladatokba, amelyeket korábban kizárólag emberi tevékenységnek tartottak. Közepes szintű menedzsment különösen sebezhetővé vált, mivel az ismétlődő felügyeleti és döntéshozatali szerepköröket az automatizálás fenyegeti. Olyan vállalatok, mint a Moderna, ezt a tendenciát példázzák, szervezeti struktúráikat az MI-alapú hatékonyság érdekében alakítják át – ez a szélesebb szervezeti változások jele. Az MI környezeti hatásai is hangsúlyos szerepet kaptak. Az MI növekvő alkalmazása növeli az adatközpontok energiafogyasztását, súlyosbítva a technológia szénlábnyomát. Ez az áramfogyasztás növekedése politikusok és szabályozók vitáit váltotta ki az MI környezeti hatásainak mérséklése érdekében. Összefoglalva, a konferencia hangsúlyozta, hogy bár az MI ígérete az innováció és a növekedés, ugyanakkor komplex társadalmi, gazdasági és etikai kihívásokat is felvet. A politikai döntéshozóknak és üzleti vezetőknek egyensúlyt kell találniuk az MI előnyei és a munkavállalók védelme, a gazdasági stabilitás biztosítása és a környezeti fenntarthatóság között. Ahogy az MI gyors ütemben halad előre, a társadalom egy konfrontáció előtt áll, amely stratégiai irányítási, együttműködő párbeszédet és proaktív alkalmazkodást igényel az MI potenciáljának kihasználásához és az emberi értékek védelméhez egyaránt.