A Google ellen indított jelentős antitrösztpert záró szakaszában az USA-i főügyészségi bíró, Amit Mehta gondosan mérlegeli, miként változtathatják meg a feltörekvő generatív mesterséges intelligencia (AI) technológiák az online keresési piacot. Ez az ügy, amelyet a Igazságügyi Minisztérium indított, Google hosszú ideje fennálló dominanciáját vitatja a keresőmotorok területén, és azt vizsgálja, vajon a legújabb technológiai változások képesek-e átkeretezni a versenyhelyzetet. A záróbeszédeknél mind az Igazságügyi Minisztérium, mind a Google ismertette álláspontját, miközben Mehta bíró érdeklődést mutatott az új AI fejlesztések esetleges hatásairól a keresőpiacra. A bíró részletes betekintést kért arról, hogy az új versenyzők, akik generatív AI megoldásokat alkalmaznak, vajon valóban képesek lehetnek kihívást intézni Google szilárdan megszilárdult pozíciója ellen. Az Igazságügyi Minisztérium bírálta Google hosszú távú ellenőrzését a keresőpiacon, megállapítva, hogy az az elmúlt közel húsz évben nagyjából stabil maradt. Szerintük a Google dominanciájának egyik kulcsfontosságú tényezője a kizárólagos forgalmazási szerződések, amelyek például az Apple, Samsung és Mozilla nagy böngésző- és eszközgyártó partnerekkel kötöttek, és biztosítják, hogy a Google Kereső előnyben részesüljön. Ezek a szerződések állítólag garantálják a Google Kereső előnyt a pozíció és a hozzáférés terén, ezzel korlátozva a versenyt és csökkentve a fogyasztói választékot. Az Igazságügyi Minisztérium ezt olyan akadályként írta le, amely visszatartja az innovációt és fenn tartja Google monopóliumát. Ezzel szemben a Google jogi csapata védelmet biztosított álláspontjának, hangsúlyozva, hogy a felhasználók azért választják a Google Keresőt és a Chrome böngészőt, mert azok kiváló minőségűek, pontos keresést és jó felhasználói élményt nyújtanak, nem pedig mert monopolhelyzetet próbálnak fenntartani. Emellett a Google jogászai hangsúlyozták, hogy a generatív AI eszközök, amelyek az utóbbi időben nagy figyelmet kaptak, nem összevethetők hagyományos keresőmotorokkal. Álláspontjuk szerint ezek az AI-alapú termékek eltérő módon működnek, és nem közvetlen versenytársaik a webes keresőszolgáltatásoknak.

A Google védelme szerint az AI fejlesztése inkább technológiai evolúció, mintsem antikonzumerizmus vagy versenykorlátozó magatartás jele. E döntés ellenére egy Igazságügyi Minisztériumi képviselő jelezte, hogy jelentős beavatkozásokra lehet szükség a versenyképes piac helyreállítása érdekében. Egyik javaslatuk szerint akár a Google Chrome böngésző leválasztását is elgondolható, hogy megtörjék Google kontrollját a keresési csatornák felett, és lehetőséget adjanak a versenytársak növekedésére. Mehta bíró döntése a megfelelő intézkedésekről várhatóan augusztusra készül el. Figyelembe véve a magas téteket és a technológiai komplexitásokat, a Google jogi csapata kész megtámadni az ítéletet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy Google magatartása monopóliumot alkot. Ez az ügy jelentős mérföldkő az antitröszt-ellenőrzésben, egybeesve Google stratégiai fordulatával, amely a hagyományos webes keresőkről az AI-alapú termékek és eszközök felé irányul. Az ügy rávilágít arra, hogy a generatív AI technológiai fejlődése megnehezíti a szabályozói erőfeszítéseket. Miközben az AI tovább fejlődik és alakítja az internetes keresési szokásokat, a szabályozók és a bíróságok kihívással néznek szembe, hogy olyan versenypolitikákat alakítsanak ki, amelyek képesek alkalmazkodni a gyors innovációhoz, miközben megőrzik a tisztességes piaci feltételeket. Ez a mérföldkőnek számító pere a Google ellen akár precedensértékű is lehet a nagy techvállalatok AI-korszakbeli szabályozásában. Eredménye valószínűleg nemcsak Google jövőbeli üzleti stratégiáira lesz hatással, hanem általánosságban a digitális piacokon alkalmazott verseny- és fogyasztói választékról szóló szabványokra is. A megfigyelők figyelemmel várják Mehta bíró ítéletét, tudva, hogy annak következményei befolyásolhatják az online keresés jövőbeli dinamikáját és az AI integrációját.