Sasha Shilina, PhD, az Episteme alapítója és a Paradigm Research Institute kutatója véleménye A decentralizált előrejelzési piacokat egyre inkább elismerik a tudományban a reprodukálhatósági válság lehetséges megoldásaként, amikor sok kutatási eredményt nem sikerül függetlenül megismételni. Ádázók szerint a piaci alapú előrejelzés gyorsíthatja a megbízható tanulmányok felismerését, míg kritikusok attól tartanak, hogy a pénzügyi érdekek bevezetése alááshatja a tudományos kutatás hagyományosan szigorú, lektorált folyamatát. A legfőbb vita arról szól, hogy a blokklánc-alapú előrejelzések növelik-e vagy gyengítik-e a tudományos hitelességet. Közönség által irányított előrejelzések A közelmúltbeli fejlődés ígéretes lehetőséget mutat olyan decentralizált előrejelző platformokra, mint a Polymarket és Pump. science, amelyek összegyűjtötték a kollektív ítélőképességet olyan területeken, mint a politika és az életkori meghosszabbítás. Ezt a megközelítést most a tudományban is alkalmazzák, hogy gyorsan figyelmeztessenek a megkérdőjelezhető állításokra, és jutalmazzák az újra reprodukálhatóakat. Bár a piaci manipulációval kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak, a decentralizált tudomány (DeSci) hívei szerint ez a széleskörű, több érdekelt fél részvételével működő közösségi döntéshozatal demokratizálhatja az érvényesítést és csökkentheti a gazdagabb szereplők túl nagy befolyását. Az egyik fő érv a piacok integrációja mellett az az anyagi felelősségvállalás, amit a hibás vagy túlzó vizsgálatokért vállalnak a szereplők. A hagyományos rendszerekkel ellentétben, ahol a kétséges kutatás éveken át befolyásolhatja a területet, a piac alapú hitelesítés közvetlen pénzügyi következményeket ró azokre, akik nem megbízható eredményeket támogatnak. Ez a modell lehetőséget ad arra is, hogy „shortolással” kedvelt, de kevésbé ismert munkákat is meg lehessen vonni, miközben a támogatók szerint az átlátható piacok, erős likviditással, mérsékelhetik a spekulatív kockázatokat, így megerősítve a finanszírozási döntéseket és a közbizalmat. Szabályozási kérdések és bonyodalmak A szabályozási akadályok bonyolítják az elfogadást, mivel egyes régiók szerencsejátéknak vagy derivatívának minősítik a predikciós piacokat, így növekedésük korlátozva van, külön engedélyek nélkül. Korai platformok, mint az Augur, mutatják, hogy a jogi bizonytalanság akadályozza a széleskörű használatot. Ugyanakkor a digitális eszközök szabályozásának fejlődése, valamint a tudományos elszámoltathatóság iránti növekvő érdeklődés arra utal, hogy megfelelő keretek között a predikciós piacok legitimálódhatnak.

A támogatók úgy vélik, ez lehetőség arra, hogy a szabályozók megkülönböztessék a spekulatív piacokat azok között, amelyek társadalmi haszonnal járnak, például a kutatás minőségének javítása érdekében. Tudáskeretek Az adatok integritása továbbra is kihívás, mivel az úgynevezett orákulumok, melyek külső eredményeket visznek be a blokkláncba, sérülékenyek lehetnek, ha megbízhatatlan vagy manipulált forrásokra alapoznak. Fejlett mesterséges intelligencia alapú orákulumhálózatok, amelyek több adatforrás integrálásával és átlátható ellenőrzéssel teszik biztonságossá az adatbevitelt, célzottan felelnek ennek a gyengeségnek a kiküszöbölésére. Ezért a laboratóriumok és folyóiratok is ösztönözve lesznek arra, hogy magasabb adatbejelentési standardokat tartassanak be, tudva, hogy a kollektív piaci intelligencia gyorsan felismerhet pontatlanságokat vagy csalásokat. Néhány szakértő szkeptikus marad, hogy a predikciós piacok túl tudják szárnyalni a hagyományos lektorálást, mivel a tudományos publikációkhoz szakterületi szakértelem szükséges, és a piacok a szakértők egymásra torlódó csoportjaiból merítenek, amelyekben lehetnek torzítások. Mások viszont úgy vélik, hogy a pénzügyi ösztönzők felgyorsíthatják az igazság keresését, és az érdekkonfliktusokat pénzügyi kockázattal mérsékelhetik. Ahelyett, hogy teljesen helyettesítenék a lektorálást, a predikciós piacok kiegészíthetik azt, például hibát vagy visszaélést észlelve, amit az szerkesztői vizsgálat nem tár fel. A támogatók szerint a piacok által vezérelt felügyelet és a decentralizált részvétel kombinációja hozhatja a legnagyobb eredményt. Egyre több platform tesz fel kérdéseket tudományos állításokra, és számos nagy intézmény aggódik a reprodukálhatatlan kutatások miatt, így kialakulhat egy új, szigorú nyilvános érvényesítés korszaka. Bár az eredmények bizonytalanok, az az elv, hogy kis tétek is kiválthatnak jelentős felelősségrevonást, növekvő támogatottságot élvez az open science és a decentralizált pénzügyek területén. Ahogy a blockchain-alapú predikciós piacok érik a fejlődést, kulcsfontosságú szövetségesekké válhatnak a tudományos hitelesség helyreállításában, lehetővé téve gyorsabb és átláthatóbb felfedezéseket.