2022-ben a Gartner előrejelzése szerint a blokklánc 2025-re 176 milliárd dollár üzleti értéket generálhat, és 2030-ra 3, 1 trillió dollárt, ami azt sugallja, hogy különböző iparágakat alakíthat át. Azonban ennek a hatékony technológiának az integrálása továbbra is kihívást jelent, mivel az akadály nem magában a technológiában rejlik – a blokklánc a tervek szerint működik, és megváltoztathatatlan tranzakciós nyilvántartásokat biztosít – hanem a megvalósítási megközelítésünkben. Történelmileg a meglévő pénzügyi rendszerek újakkal való helyettesítési kísérletek kudarcot vallottak. Ahelyett, hogy a hagyományos pénzügyek tökéletesítésére törekednénk, az erőfeszítéseknek a javításra kellene összpontosítaniuk. Egy Deloitte 2021-es felmérés szerint a vezetők 76%-a a digitális eszközöket potenciális alternatívaként tekinti a fiat valutával szemben, ugyanakkor 71%-uk az meglévő pénzügyi struktúrákat látja az elfogadás akadályának. Ez a technológiai fejlődés félreértését tükrözi; olyan innovációk, mint a hitelkártyák, kiegészítették a készpénzt ahelyett, hogy helyettesítették volna. Az Ethereum és hasonló platformok a beágyazási problémák megoldására törekedtek okos szerződéseken és decentralizált azonosítókon keresztül, céljuk az automatizálás és a transzparencia biztosítása volt, miközben eltávolították a közvetítőket. Annak ellenére, hogy a decentralizált pénzügyek (DeFi) értéke 150%-kal emelkedett, 2024-re 133, 88 milliárd dollárra, a kihívások továbbra is fennállnak.

Az Ethereumon a magas tranzakciós díjak a kis tranzakciókat gyakorlatilag lehetetlenné tették a legtöbb felhasználó számára, míg az okos szerződésekkel kapcsolatos problémák jelentős kihasználásokhoz és hackelésekhez vezettek, hangsúlyozva a folyamatos biztonsági aggályokat. Ahhoz, hogy az okos szerződések sikeresek legyenek, az iparnak javítania kell a felhasználói élményt és a biztonságot, integrálva olyan megoldásokat, mint a biometrikus hitelesítés, valamint az intuitív tárca kezelés. Például a Concordium fejlett azonosító-ellenőrzést alkalmaz a tranzakciók biztonságának megőrzése érdekében anélkül, hogy feláldozná a magánélet védelmét. A blokklánc elfogadásának vonakodása gyakran az integrációs nehézségekből fakad, nem pedig a képességeivel szembeni szkepticizmusból. A váltásnak nem az új pénzügyi rendszerek létrehozására kellene összpontosítania; inkább a Web2 és Web3 közötti híd megteremtésére kellene fektetnie a hangsúlyt. A hagyományos bankok olyan megoldásokra van szükségük, amelyek együttműködnek a meglévő hálózatokkal, miközben megőrzik a blokklánc előnyeit. Egy ígéretes kezdeményezés a SWIFT blokklánc pilottprogramja, amely 2025-re van ütemezve, és amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy digitális eszközökkel kapcsolatos tranzakciókat teszteljenek anélkül, hogy át kellene alakítaniuk rendszereiket. A SWIFT az interoperabilitás előmozdítására törekszik, hogy a blokklánc integrációját kezelhető ütemben támogassa, megmutatva, hogy a blokklánc elfogadása nem kell, hogy zűrzavart okozzon, hanem fokozatosan javíthatja a meglévő rendszereket. A sikeres blokklánc-elfogadás három kulcsfontosságú tényezőtől függ: a jelenlegi pénzügyi keretekkel való interoperabilitás biztosításától, a felhasználói élmény javításától, hogy olyan egyszerű legyen, mint a hagyományos banki szolgáltatások, és világos szabályozási keretek létrehozásától, amelyek egyensúlyt teremtenek a fogyasztói védelem és az innováció között. Végső soron a blokklánc életképessége attól függ, hogy milyen simán integrálható a mindennapi pénzügyi tranzakciókba, megkönnyítve a felhasználók életét, nem pedig szükségtelen bonyolultságokat okozva.