A konzervatív aktivista Robby Starbuck beperelte a Meta-t, a Facebook és az Instagram anyavállalatát, 5 millió dolláros rágalmazási kártérítést kérve, azzal vádolva a mesterséges intelligencia (AI) chatbotját, hogy hamisan vádolta meg őt az 2021. január 6-án történt Capitolium-rablásban. Starbuck nem volt jelen az eseményen, mivel akkor Tennnessee-ben tartózkodott, és állítja, hogy az álhírek 2024-ben terjedtek el, amidőn kritikával illette Harley-Davidson diverzitási politikáját. Az állítása szerint az AI chatbot olyan kijelentéseket generált, amelyek tévesen tulajdonították neki az erőszakos lázadást—ezt határozottan tagadja. Az AI által okozott rágalmazó válasz képének kijelzőképe széles körben terjedt, súlyosan károsítva hírnevének megsértését, sőt személyes biztonságát is fenyegetések érték. Starbuck keresete szerint a Meta nem javította ki vagy hivatalosan nem vett vissza a hamis állításokból; helyette csak az ő nevét vette le az AI által generált válaszokból, anélkül, hogy a tények alapját képező információforrást kezelte volna. Emellett a kereset azt is állítja, hogy az AI hamisan összefüggésbe hozta Starbuckot a Holokauszt-tagadással és különböző bűncselekményekkel, tovább rontva nyilvános képét. Válaszul Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős szakigazgatója “elfogadhatatlannak” nevezte a helyzetet, és ígéretet tett egy alapos vizsgálatra arról, hogyan keletkeztek és terjedtek ilyen káros, tévedéseket tartalmazó információk a vállalatuk AI-rendszerei által. Ez a per a jogi kihívások növekvő hullámával társul, amely azt vizsgálja, hogyan vonhatók felelősségre az AI-alkotók és üzemeltetők az álhíreket okozó AI-modellek által generált tartalomért. Ezek az esetek rávilágítanak a AI által generált félretájékoztatás felelősségének kérdésére és arra, hogy a technológiai vállalatok milyen kötelezettségekkel tartoznak platformjaik szabályozásában.

A jogi szakértők figyelmeztetnek, hogy pusztán figyelmeztető feliratok vagy tartalomjelzések nem feltétlenül elegendőek a tech cégek védelméhez a rágalmazási perekben; a bíróságok egyre inkább követelhetik, hogy a vállalatok aktívan lépjenek fel a hamis és káros AI által generált információk terjedésének megakadályozására. Ez a tendencia hangsúlyozza a szigorúbb szabályozási keretek sürgős szükségességét az AI-használat területén, különösen azon kérdésekben, hogy ezek a rendszerek miként hozzák létre és kezelik érzékeny vagy rágalmazó tartalmakat magánszemélyekről. Ahogy az AI technológia egyre fejlettebbé válik és mindennapi kommunikációnk részévé lesz, növekszik az igény a pontosság biztosítására és a károk minimalizálására is. Starbuck pere jelentős precedenst teremthet, rámutatva a tech óriások lehetséges felelősségére, amikor AI-eszközeik ellenőrizetlen vagy kitalált információt terjesztenek magánszemélyekről vagy közszereplőkről. Az ügy továbbá szélesebb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen reputációs kockázatokkal szembesülnek az egyének egy olyan korszakban, amikor az AI autonóm módon tud tetszetős, de hamis narratívákat alkotni. A Meta válasza és az ezt követő szabályozási vizsgálatok szorosan figyelemmel kísért ügyek lesznek az iparág vezetői, jogi szakértők és civil jogvédők számára. Ez az eset tükrözi az összetett kihívásokat, amelyek az innováció és etikai megfontolások közötti egyensúlyozásban, valamint az egyéni jogok védelmében merülnek fel a digitális korban. Ahogy az AI-rendszerek tovább fejlődnek, a vállalatokra, például a Meta-ra növekvő nyomás nehezedik, hogy szigorú védelmet építsenek ki a félretájékoztatás ellen, és gyorsan lépjenek a hibák kijavítására. Starbuck rágalmazási pere eredményének alakulása hatással lehet a jövő AI-szabályozási politikáinak alakítására, valamint arra, hogy mennyiben tartoznak felelősséggel a technológiai cégek a saját automatikus rendszereik által generált tartalomért.