2025 októberében, a második Trump-adminisztráció politikái és lépései elleni széles körű "Nem Királyok" tüntetések során, egy vitatott incidens váltotta ki az intenzív közvélemény- és médiavizsgálatot. Donald Trump elnök egy mesterséges intelligencia által generált videót tett közzé a Truth Social nevű közösségi médiaplatformján, amely gyorsan politikai és társadalmi szférákban is nagy vitát váltott ki. A videón egy feltűnő és provokatív kép látható Trumpról: koronát viselt, amely a monarchikus tekintélyt szimbolizálta, miközben egy "King Trump" feliratú vadászgépet vezetett. A repülőgép egy városi területen és egy tömeg tüntető felett haladt el. A videó egy vitatott fordulatot vett, amikor egy, a széklethez hasonló folyadékot eresztett ki a gép a tömeg alá. A célpontok között volt Harry Sisson liberális influenszer is, akit egyértelműen be lehetett azonosítani a jelenetben. A drámai és felkelő hangulat fokozására a videó egészen elterjedt és jellegzetes zenét, Kenny Loggins ikonikus "Danger Zone" című dalát is felhasználták, amelyet gyakran társítanak magas energiájú, adrenalinnal teli szituációkhoz. A látványos képek és az energikus zene kombinációja a videót szenzációs és provokatív jelleget kölcsönzött, ami gyorsan felhívta magára a közvélemény és a média figyelmét. Azonban a reakció elsősorban negatív volt.

Sokan tartották a videót nem megfelelőnek, nem profi módon készültnek, és mélyen sértőnek, különösen a folyamatos tüntetések társadalmi és politikai feszültségei közepette. Egyik prominens kritikusa Hakeem Jeffries, a ház kisebbségi vezetője volt, aki nyilvánosan bírálta a videót. Az mondta, hogy a tartalom méltatlan egy jelenlegi elnökhöz, és aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez milyen hatással lehet a nemzeti diskurzusra és az elnöki tisztség méltóságára. Kenny Loggins is hangot adott felháborodásának és csalódottságának, mivel a dalát engedély nélkül használták fel egy ilyen politikailag érzékeny és vitatott helyzetben. Válasza rámutatott a szerzői jogokkal kapcsolatos szélesebb problémákra és az etikai kérdésekre, amelyek akkor merülnek fel, amikor művészi alkotásokat politikai tartalmakban sajátítanak ki engedély nélkül. Ezzel szemben Mike Johnson házelnök védelmébe vette Trump elnök lépéseit, és úgy ítélte meg, hogy a videó inkább humor vagy politikai tréfa volt, amely egy "szándékolt" "poén" volt, nem pedig sértés vagy provokáció. Hangsúlyozta, hogy a videót politikai kifejezés keretében kell értelmezni, és kiemelte a szatíra szerepét a demokratikus vitában. Ez az incidens rávilágított arra, hogy a technológia, a politika és a média közötti összetettebb és vitatottabb összefonódás milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt a kortárs amerikai társadalomban. A mesterséges intelligencia felhasználása politikailag érzékeny tartalom létrehozására komoly kérdéseket vet fel a közszereplők felelősségét és az új digitális technológiák hatását illetően a nyilvánosság véleményformálására és politikai viták alakítására. Ahogy a párbeszéd folytatódik, a videó továbbra is erőteljes példaként szolgál arra, hogy milyen kihívások és lehetőségek előtt áll a politikai kommunikáció a digitális média új formáinak megjelenésével. Az esemény ösztönözhet bölcsességre és óvatosságra a politikai kifejezés határainak meghatározásában, a közösségi média szerepének értékelésében, valamint a nyilvános diskurzus folyamatos evolúciójában a digitális korszakban.