Képzeld el, hogy 1941-ben gyerekként egy általános iskolai felvételi vizsgát írsz, csak ceruzával és papírral, és 15 percet kell írnod egy brit szerzőről. Ma már nem tétováznánk ilyen sokáig—az AI-eszközök, mint például a Google Gemini, a ChatGPT vagy a Siri azonnali válaszokat adnak. A gondolatok kiszervezése az MI-nek mindennapossá vált, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy az emberi intelligencia csökkenhet, és egyes szakértők attól tartanak, hogy ez a függőség az MI-től csak gyorsítja ezt a folyamatot. Ez a probléma nem új keletű. Olyan technológiák, mint a mobiltelefonok, elterelik figyelmünket, a közösségi média károsítja a koncentrációképességet, az iránytűk és GPS-ek pedig csökkentik a tájékozódási képességeinket. Most az MI segít összetett feladatokban—adónapkészítésben, terápiában, vagy gondolataink irányításában—ez pedig talán erodálhatja kognitív képességeinket. Szabadulnak-e az agyaink mélyebb tevékenységekre, vagy pedig egyre inkább az algoritmusokra támaszkodunk, és ez az öregedést, esetleg hanyatlást eredményez? Robert Sternberg, a Cornell Egyetem pszichológusa szerint az MI már károsította az emberi kreativitást és intelligenciát. Ezt a nézetet támasztják alá a Flynn-hatásról szóló tanulmányok is—az IQ-értékek gyerekek és generációk között növekedtek nagy részben környezeti tényezők hatására, de most stagnálnak vagy csökkennek. A UK-ban 1980 és 2008 között a 14 évesek átlag IQ-ja több mint két ponttal csökkent, miközben a globális értékelések a matematika, olvasás és természettudományok területén is visszaesésekről beszélnek, továbbá csökkenő figyelem, valamint gyengülő kritikus gondolkodás mutatkozik. Az értelmezések azonban összetettek. Elizabeth Dworak a Northwestern Egyetemen megjegyzi, hogy az intelligencia sok tényezőtől függ—pl. táplálkozás, magzati ellátás, oktatás, szennyezés, járványok, technológia—ezért nehéz kizárólag az MI hatását elkülöníteni. Mégis, a félelmek, hogy a kognitív terhek kiszervezése bizonyos képességek—például a kritikus gondolkodás— gyengüléséhez vezethet, jogosak és mérhetők. A generatív MI (GenAI) lehetővé teszi, hogy például kérdéseket tegyünk fel, esszéket vagy kódokat írjunk, vagy művészetet hozzunk létre azonnal, ezáltal soha nem látott mértékben csökkentve a kognitív erőfeszítést. Bár a GenAI növelheti a globális GDP-t akár 7%-kal tíz éven át, a feladatok automatizálása ugyanakkor veszélyezteti azok az agyi struktúrák erősségét, melyek ezeket a képességeket támogatják, mint ahogy az izmok gyengülnek edzés nélkül. A kritikus gondolkodás különösen veszélyben van. Miért kellene saját magunk értékelni egy brit szerzőt, amikor a ChatGPT megteheti helyettünk?Michael Gerlich brit kutatása kimutatta, hogy a gyakran MI-t használó fiatalabbak alacsonyabb pontszámokat értek el kritikus gondolkodási teszteken. A Microsoft és a Carnegie Mellon kutatása azt mutatta, hogy a GenAI használatával hatékonyabbak a munkában, ugyanakkor gátolja a kritikus gondolkodást, és dependence-hez vezet, így csökkenhet a problémamegoldó képesség MI nélkül. A felhasználók is aggódnak; egyikük bevallotta, hogy annyira túlzottan függ az MI-től, hogy aggódik saját problémamegoldó képessége miatt.

Más kutatások összekötik az MI-alapú memóriátámogatás csökkenését az egyéni memóriaelme nyilvánvaló romlásával. Ez a hanyatlás fokozódik az olyan közösségi média algoritmusok által, amelyek a rövid, könnyen befogadható tartalmakat favorizálják, ezzel megnehezítve a mélyebb elemzést. Gerlich megjegyzi, hogy az AI által generált gyors válaszokat elfogadni anélkül, hogy tovább gondolnánk, veszélyezteti a kritikus gondolkodásunkat. Wendy Johnson az edinburghi egyetemen hangsúlyozza, hogy a diákok egyre inkább helyettesítik az önálló gondolkodást az interneten forrásként szerzett válaszokkal. Kritikus gondolkodás nélkül nehéz megítélni, mennyire hiteles az AI által generált tartalom. Egy 2023-as Science Advances tanulmány szerint a GPT-3 által adott válaszokat könnyebb megérteni, de hajlamosabbak a meggyőző félretájékoztatásra, mint az emberek által készített tartalmak. Ez szélesebb következményekkel jár. Gerlich arra figyelmeztet, hogy egy olyan milliárdos, aki személyre szabott MI-t hoz létre, hogy befolyásolja a közvéleményt, manipulálhatja a nyilvánosság gondolkodását, ha ez a függőség növekszik. Az MI hatása a kreativitásra is aggasztó: miközben segíthet az egyéneknek több ötletet előállítani, az összes ötlet diverzitása csökken, ami korlátozza a forradalmi áttöréseket. Sternberg szerint a generatív MI inkább az meglévő ötletek újraösszeolvasását, semmint paradigmaváltó innovációkat eredményez, amelyek szükségesek a globális problémák—például a klímaváltozás vagy az egyenlőtlenség—kezeléséhez. Az, hogy hogyan viszonyulunk az AI-hez, nagy jelentőséggel bír. Marko Müller kutatása szerint a fiatalabb generációk kreatívan profitálnak a közösségi médiából és az ötletmegosztásból, míg az idősebbek inkább passzívan fogyasztják a tartalomakat. Miután használunk MI-t, az agy jutalmazási rendszere—amely a tanulást és a kreativitást megerősíti az insight-pillanatok révén— kevésbé stimulálódik, így hatással lehet az agy fejlődésére és a jövőbeli kreativitásra is, ezt hangsúlyozza John Kounios kognitív idegtudós. A hosszú távú következmények nemcsak a kogníciót érintik. A második nyelv megtanulása körülbelül négy évvel késlelteti a demenciát, de a gyors fordítós alkalmazások miatt csökkenhet ez a védőhatás, ami jövőbeni egészségügyi kockázatokat jelent. Sternberg arra ösztönöz, hogy inkább arra fókuszáljunk, mit tesz velünk az MI, mint amit lehet vele tenni. Gerlich szerint újra kell tanítanunk az embereket arra, hogy a kritikus gondolkítás és intuíció legyen az elsődleges terület—ezeken a téren még jótékonyan pótolhatják az embert a gépek. Mivel a tech cégek nem fogják korlátozni az MI erejét, az oktatásnak kell vezető szerepet vállalnia. „Az MI itt marad, ” mondja Gerlich, „ezért meg kell tanulnunk megfelelően kezelni. ” Ellenkező esetben nemcsak az lesz a veszély, hogy elavulttá válunk, hanem az is, hogy saját kognitív képességeink is meggyengülnek.