Az oktatás egy adatgazdag szektor, ahol a vállalkozások arra összpontosítanak, hogy az adatokat elérhetővé, biztonságossá és megbízhatóvá tegyék a felhasználók számára. Ez felveti a kérdést: mit érhet el a blockchain technológia az oktatásban?Mark Lumley, a Freeths technológiai tanácsadója nyújt betekintést ebbe a területbe. Az új technológiák gyakran keltik a lelkesedést, jelenleg az AI szavak dominálnak a beszélgetésekben, miközben néhány évvel ezelőtt a blockchain kapott hasonló figyelmet. A blockchain már szereként betört az oktatásba, melynek területe folyamatosan naprakésznek és relevánsnak kell maradnia az azonnali adatigények kielégítése, a technológia integrálása a tananyagaiba, hogy felkészítse a diákokat a jövő munkakörnyezetére és társadalmára, a technológia kihasználása az oktatás kiszolgálásának megkönnyítésére, valamint az oktatási szervezetek működési aspektusainak irányítására. Azonban az oktatás nehézségekbe ütközik az új technológiák bevezetésekor, mivel érzékeny személyes és teljesítményadatokról van szó, valamint a köz- és magánszektor közti összetettség is akadályt jelent. A kiber-támadások és rosszindulatú szereplők veszélyeztetik az adatok integritását, amelyek folyamatos kihívást jelentenek. A blockchain számos területen ígéretes lehetőségeket tartogat, különösen a diákadatok és az iskolai nyilvántartások kezelésében, amelyek átadódnak az iskolák és hatóságok között, valamint az élethosszig tartó, megbízható eredménnyel kapcsolatos nyilvántartások biztosításában, amelyeket a diákok különböző célokra elérhetnek. Felhasználható a biztonságos adatmegosztás is, ami elengedhetetlen a gyámügyi és megfelelőségi elvárások teljesítéséhez. A blockchain fejlődése még a 2008-as Bitcoin fehér könyve előtt megkezdődött, a kriptográfiából és a matematikai elméletekből származik. Tekinthető egy fejlettebb formájának a kettős könyvvitelnek, ahol kriptográfiai védelmet élvező blokkok alkotnak egy megváltoztathatatlan, elosztott főkönyvet, amelyben a felhasználók biztonságosan bízhatnak a közvetítők nélküli működésben. Ez a biztonsági alap kiemelkedően fontos, bár a jövő számítástechnikai fejlesztései, például a kvantumszámítás, kihívásokat támaszthatnak vele szemben. Az open-source mozgalmak, elsősorban a Linux által vezetve, ösztönözték a blockchain fejlesztését. A Hyperledger például olyan privát blokkláncokat támogat, amelyek engedélyezett hozzáférést biztosítanak, és lehetővé teszik biztonságos, az oktatásra fókuszáló alkalmazásokat. Széleskörű szakmai képesítések és szabványosító projektek léteznek, támogatva a blockchain kódolását, telepítését és kezelését. A blockchain lehetővé teszi biztonságosabb adatbázisok kialakítását és potenciálisan olcsóbb tranzakciókezelést, így alaptechnológiává válva számos oktatási szolgáltatás számára. A jelenlegi blockchain alkalmazások az oktatásban elsősorban az adatok tartósságára és pontosságára összpontosítanak.

Ide tartoznak például a közös oktatási rendszerekben történő nyilvántartás-kezelés; a díjak és bizonyítványok (tanúsítványok) hitelesítése, például a MIT digitális kvalifikációi a Blockcerts segítségével; valamint az identitás kezelése az önálló szuverenitású azonosítás (SSI) révén, ami lehetővé teszi a felhasználók számára a védett megbízható kreditek megosztását, növelve ezzel az adatvédelmet. Az olyan integrációk, mint például a DocuSign Ethereum-alapú szerződés aláírásokat rögzítő rendszere, bemutatják a blockchain növekvő szerepét. Okos szerződések, amelyek tranzakciókat automatizálnak gép által olvasható kód segítségével, biztonsági kihívásokkal küzdenek ugyan, de folyamatosan fejlődnek, különösen a privát hálózatokon. A blockchain bevezetése jogi, technikai és szektor-specifikus szempontokat vet fel. A blockchainre vonatkozó szabályozások még nem tartanak lépést a fejlődéssel, ezért a meglévő jogi keretek – például az adatvédelem, kiberbiztonság, beszerzés és szerződéskötés – továbbra is alapvetőek. Fontos a technológia megbízhatóságának, az adathozférésnek, a biztonsági mentéseknek és helyreállításnak a megértése is. A Law Society “Blockchain: Jog- és Szabályozási útmutató” című kiadványa részletes betekintést nyújt ebbe a témába. A kormányzati szabványok és irányelvek is elérhetők az oktatásban alkalmazott technológiák terén, és szakértői támogatással segíthetők a blockchain bevezetése és biztosítása. Összefoglalva, a matematika innovációiból származó blockchain az oktatástechnológia szerves részévé vált, befolyásolva a platformokat és a folyamatokat. Bár más alternatívák, például a felhőalapú számítástechnika, az API-k, a konténerizáció, a gépi tanulás és az AI ugyanolyan hatással lehetnek, a jogi, adat- és biztonsági kérdések alapelvei minden esetben hasonlóak maradnak. A törvényhozás az új technológiák kapcsán általában az országbiztonságot helyezi előtérbe, nem pedig az oktatás konkrét szektorát. Fontos, hogy az újdonságoktól ne vonjunk el figyelmet, miközben felelősségteljesen kutatjuk és alkalmazzuk az új technológiákat. A jó gyakorlatok a technológia értékelésében, a beszerzésekben, a szerződéskötésben és a bevezetésben továbbra is alapvetőek. Kulcsfontosságú szempontok közé tartozik például a jogszavatosságok, a felelősség- és biztosítási fedezetek elvárása esetekben, amikor hibák történnek (különösen adatvédelmi incidenseknél), a biztonsági szabványok fenntartásának kötelezettsége, az auditálási jogok, a szolgáltatási szintek kezelése, valamint a katasztrófa-elhárítási és kilépési tervek. A technológiának nem szabad elszigetelten kezelnie az egyértelmű adatfeltérképezést, hozzáférés-ellenőrzést és biztonságot. A nem megfelelően megfogalmazott szerződési feltételek és adatvédelmi nyilatkozatok gyakran jeleznek hiányos megértést vagy elkötelezettséget, ami mélyebb szolgáltatásnyújtási problémákra utalhat. Végül pedig a sikeres blockchain alkalmazáshoz elengedhetetlen erős támogatás biztosítása a kezelői szolgáltatók és technológiai partnerek részéről, a szigorú technológiai biztosítás fenntartása és szakértő jogi tanácsadás igénybevétele, hogy sikeresen navigáljunk a blockchain folyamatosan fejlődő szerepében az oktatásban.