Az Elon Musk által tulajdonolt közösségi média platform, az X, pert indított Minnesota állam ellen, kihívva egy olyan állami törvény alkotmányosságát, amely az AI-generált „deepfake” tartalmak használatát célozza a választások során. A Minnesota-i törvény megtiltja manipulált médiák készítését és terjesztését, amelyek célja a szavazók félrevezetése vagy a választási eredmények befolyásolása. Az X azzal érvel, hogy ez a törvény sérti az első kiegészítésben biztosított szólásszabadság jogát, és igazságtalanul helyez bűnös felelősséget a közösségi média platformokra a felhasználók által generált tartalmak miatt. A vállalat szerint a jogszabály helyettesíti a platformok tartalomkritikáját a kormány irányításával, ez pedig túlzó cenzúrát eredményezhet a politikai beszéd online. A per a Minnesota-i szövetségi bírósághoz került benyújtásra, kérve, hogy a törvényt nyilvánítsák alkotmányellenesnek, és tiltsák meg annak végrehajtását a jogi eljárás idejére. Az X az 1996-os Kommunikációs Tisztességtelen Cselekményekről szóló törvény, az úgynevezett Section 230 szerint támogatja az ügyét, amely kereskedelmi cégeket immunitással véd a felhasználók által közzétett tartalmakért való felelősség alól. A vállalat szerint Minnesota törvénye sérti ezeket a védelmeket, mivel büntető felelősséget ró a platformokra a felhasználók által létrehozott deepfake-ekért. Keith Ellison, Minnesota főügyésze nem adott nyilvános választ a perre vagy X jogi állításaira. Ez a vitás ügy a széles körű nemzeti aggodalmak közepette zajlik, amelyeket az AI-generált hamis tartalmak befolyásolhatják a választásokat, és különböző jogalkotói lépések készülnek a félrevezető média elleni küzdelem jegyében. Az X nem az egyetlen kihívó; korábban egy republikánus képviselő és egy közösségi média influencer is megtámadta a Minnesota-i törvényt. Azonban egy szövetségi bíró eredetileg elutasította az ügyüket, majd fellebbezés indult.

Ezek a jogi lépések azt mutatják, hogy folyamatos a vita arról, hogyan lehet megakadályozni a választók manipulációját anélkül, hogy sérülnének az alkotmányos jogok. Legalább 22 amerikai állam alkotott törvényeket az oltalom alatt álló, választási célból készített deepfake-ek szabályozására vagy tiltására, jelezve a növekvő tudatosságot a mesterséges intelligencia által generált média kockázatairól a nyilvánosság véleményére és a választási integritásra nézve. Ezek a törvények a demokrácia védelmét szolgálják azzal, hogy korlátozzák a félrevezető kampánytartalmakat, amelyek alááshatják a választásokba vetett bizalmat. Az X pert megindító ügy súlyos kérdéseket vet fel arról, hogy a jogszabályok miként viszonyulnak az újszerű technológiákhoz és a szólásszabadsághoz a digitális korszakban. Kiemeli a feszültséget a félrevezető információk szabályozására tett erőfeszítések és a nyitott platformok fenntartása között, amelyek lehetőséget adnak a sokféle politikai vélemény kifejezésére. A bíróságoknak gondosan kell igazodniuk, hogy a jogi keretek alkalmazása közben ne sérüljenek az alkotmányos jogok, és ne akadályozzák a jogszerű kifejezést. Mialatt az ügy fejleményeit figyelemmel kísérik a jogi, politikai és technológiai szereplők, a döntés jelentős lehet a jövő online tartalom szabályozására. Hatással lehet arra is, hogyan alakítják ki a tagállamok és a szövetségi jogalkotók a deepfake-ek és a választási biztonság területét érintő törvényeket, valamint hogyan kezelik a közösségi média cégek a felhasználók által generált tartalmakra vonatkozó felelősségeket és politikákat. A mesterséges intelligencia által létrehozott média növekedése rámutat arra, hogy kiegyensúlyozott megoldásokra van szükség az álhírek elleni küzdelemben, miközben tiszteletben tartjuk a szólásszabadságot és támogatjuk a tájékozott szavazást. Az X pere bemutatja a digitális beszéd szabályozásának összetett kihívásait a gyors technológiai változások közepette. Az ítélet jövőbeli irányt szabhat a tartalomfelügyelet és az első kiegészítés szerinti jogok védelme terén az online térben, valamint meghatározhatja az állami és szövetségi hatáskörök súlyát e kérdésekben.