Epic Games vezérigazgatója, Tim Sweeney, jelentős vitát indított a játékos közösség és az iparág között azzal, hogy kifejezte véleményét a mesterséges intelligencia (MI) digitalis játékáruházakban való szerepeltetésének szükségességéről. Legutóbbi megnyilvánulásai kihívást jelentettek a növekvő gyakorlat ellen, miszerint nyíltan címkézik azokat a játékokat, amelyek MI technológiákat használnak, kiemelve a transparencia, szerzői jogok és az MI szerepének fejlődése körüli összetett kérdéseket. Válaszul egy, az MI által támogatott játékokat „Made with AI” címkéktől való elhatárolódást javasoló közösségi média beszélgetésre, Sweeney egyetértett. Azt mondta, hogy ilyen címkézést csak akkor kell alkalmazni, ha szerzői jogok vagy digitális jogkezelés szempontjából szükséges. Sweeney álláspontja szerint, mivel az MI egyre inkább alapvető és elkerülhetetlen része lesz a játékfejlesztésnek, az MI használatára utaló specifikus címkék fölragasztása felesleges, sőt félrevezető vagy figyelemelterelő lehet a fogyasztók számára. Ez a nézőpont ellentétben áll más platformok—elsősorban a Steammel—alkalmazott gyakorlattal, ahol az MI által generált tartalom egyértelműen meg van jelölve. Ez az eljárás különösen az ARC Raiders című játék kapcsán kapott kritikát, amely nyilvánosan rendelkezett MI által generált dialógusokkal. A címke vitaindító kérdéseket vetett fel az eredetiség, minőség és az etikai kérdések tekintetében, miszerint MI által generált tartalmat alkalmaznak anélkül, hogy nyilvánvalóan elismernék az emberi alkotók szerepét. Sweeney megnyilvánulásai hangsúlyozzák az iparágon belüli széles körű, folyamatban lévő diskurzust az MI technológia alkalmazásáról. A kreatív szektorban megjelenő MI-eszközök kérdéseket vetnek fel a tulajdonjogokról, az emberi munkahelyek helyettesítéséről, valamint a kreatív szerzői jogi kérdésekről. Miközben az MI gyorsíthatja a fejlesztést és lehetőséget adhat innovatív megoldásokra, ugyanakkor felveti az eredetiség, az esetleges munkahelyvesztés és a kreatív elismerés igazságos kérdéseit. A játékfejlesztő közösségen belül széles körben megoszlanak a vélemények az MI szerepét illetően.

Egyes stúdiók aktívan alkalmazzák ezeket az eszközöket a termelékenység növelése és az újszerű játékmenetek kialakítása érdekében, például procedurális tartalomfejlesztésre, automatikus tesztelésre vagy narratívaépítésre. Ezek a fejlesztők általában az MI-t csapatuk bővítéseként, kreatív partnerként értelmezik, nem pedig emberi munkaerő kiváltójaként. Más stúdiók viszont tudatosan kerülik az MI technológiák alkalmazását, hogy megőrizzék a hagyományos kreatív módszereket vagy egyértelműen fenntartsák az alkotói tulajdonjogokat és integritást. Ez az óvatos hozzáállás aggodalmakról tanúskodik az automatizációra való túlzott támaszkodás és az emberi kreativitás esetleges károsodása miatt. Jelenleg az iparág nem egységes állásponton van arról, hogyan lehetne szabályozni vagy nyilvánosságra hozni az MI szerepét a játékfejlesztésben és a kereskedelemben. A szabványosított irányelvek hiányában a címkézés és a transzparencia kérdései nagyrészt egyéni vállalatok vagy platformok politikáján múlnak, ami következetlenségekhez és néha fogyasztói zavart okoz. Ahogy az MI tovább fejlődik és mélyebben integrálódik a játékfejlesztésbe, várható, hogy hasonló viták erősödni fognak, mint amilyeneket Sweeney megnyilvánulásai is kiindulópontként indítottak. A fő kihívások közé tartozik az etikai normák kidolgozása, az alkotási jogok és az IP jogok kérdésének meghatározása MI-vel támogatott művek esetén, valamint az innováció és az emberi alkotók tiszteletben tartása közötti egyensúly megtalálása. Összegzésként Tim Sweeney véleménye rámutat arra, hogy az MI technológia beépítése a játékfejlesztésbe összetett és sokoldalú kérdéseket vet fel. A storefront-okban található MI címkézés kérdésében felvetett kérdéseivel egy szélesebb beszélgetést indít arról, hogyan alkalmazkodik az iparág a technológiai változásokhoz, miként kezeli az etikai dilemmákat, és hogyan kommunikál nyíltan a játékosokkal. Ezeknek a vitáknak a végkimenetele befolyásolni fogja a játékfejlesztés jövőjét, és meghatározza, hogyan épül be az MI a kreatív folyamatokba a jövőben.