Fraser Edwards, a Cheqd társalapítója és vezérigazgatója szerint az egyik kemény igazságra kell felhívni a figyelmet: az Egyesült Királyságba imported méz 96%-a hamis, és a tesztek azt mutatják, hogy a 25 tégelyből 24 nem felel meg az eredetiségi vagy szabályozási standardoknak. Az ön-szervi identitás (SSI) technológia megoldást kínál erre a válságra. Az UK Élelmiszer-, és Gyógyszerügyi Hatóság (FSA) és az Európai Bizottság reformot javasolnak a szállítási láncokon belüli erősebb nyomon követhetőségű adatbázisok létrehozásával, hogy növeljék a fogyasztói átláthatóságot és bizalmat. Ugyanakkor az adatok integritását elsősorban nem az adatok hiánya, hanem az emberi manipuláció veszélye veszélyezteti. A termékek eredetiségét érintő aggályok régre nyúlnak vissza. A Honey Authenticity Network 2020-ban arról számolt be, hogy a méztermékek egyharmada hamisítvány volt. Az Európai Bizottság becslése szerint ez a csaló kereskedelem 2023-ra elérte a 3, 4 milliárd eurót (3, 65 millió dollárt) az EU-ban. Gazdasági motivációjú csalás (EMA) során értékes összetevőket olcsóbb helyettesítőkre cserélnek, például édesítőszerekre vagy alacsony minőségű olajokra, ami gazdasági károkat és egészségügyi kockázatokat okoz mérgező adalékanyagok révén. A csaló méz gyakran nagyon hígított keverék, kevés tápértékkel. Az olyan adalékok, mint a magas fruktóztartalmú kukorica-szirup vagy a keményítő, utánozzák a méz kémiai profilját, így a standard tesztek, például az izotóp-ráta tömegspektrometria, nehezítik a felismerést. A valódi méz enzimtartalma, íze és tápanyagprofilja hagyományosan a nektár forrásától, évszaktól és földrajzi helytől függően változik, így a verifikálás is bonyolult. Emellett a pollen – amely kulcsfontosságú a földrajzi eredet azonosításában – néha szűrésre kerül az exportálás előtt például Vietnam vagy India felé, ezzel tovább bonyolítva az eredet azonosítását. Ezek a termékek hamis tanúsítványokat viselnek a polcokon, kihasználva a szabályozó szervek korlátozott ellenőrzési kapacitását, hogy minden szállítmányt ellenőrizzenek. A szállításhálózat széttöredezett, hat-tól nyolc szakasz van, mire a méz eljut a brit fogyasztókhoz. Ez a bonyolultság, valamint az egyszerű papíralapú bürokrácia, amely könnyen manipulálható közvetítő országokban, eltakarja az élelmiszer-hamisítás valódi mértékét. Az FDA becslései szerint a globális élelmiszeripar legalább 1%-át – potenciálisan évi 40 milliárd dollárt – érinti a csalás, de ez akár több is lehet. A csalás károkat okoz mind a fogyasztóknak, mind a törvényesen működő méhészeknek.

A török méhész, Ziya Sahin frustrációját fejezi ki az érzéketlen szabályozás és a méz hitelességének ellenőrzésére való jog hiánya miatt, hangsúlyozva a termelők körében eluralkodott dühöt. Miközben nő az igény a szigorúbb végrehajtás és megbízható tesztelés iránt, a megoldások nem tartanak lépést. Az EU Digitális Termékútlevele (Digital Product Passport) kezdeményezése arra törekszik, hogy nyomon kövesse a méz eredetét és összetételét, de sok kritikával illetik, mivel könnyen manipulálható és eredménytelen lehet, így a csalás továbbra is fennáll. A Digitális Termékútlevél 2030-ra előírja, hogy az összes EU-s termék részletes adatokat tartalmazzon az életciklusáról, eredetéről és környezeti hatásáról. Azonban, mivel emberi felügyelet alatt álló rendszerekre támaszkodik, a tanúsítványokat meg lehet hamisítani, az eredetet pedig közvetítők és együttműködő hivatalnokok által rejtve tartani. Ez a bizalomra és végrehajtásra alapozott rendszer – amely történelmében a korrupciónak volt kitéve – az EU megközelítésének egyik leggyengébb pontja. Az SSI technológia erősebb alapot kínál azzal, hogy a kibocsátók, birtokosok és ellenőrök közötti „bizalom háromszögén” keresztül épít ki bizalmat. A termékeket kriptográfiailag védett verifiable credentials-hez kell kötni, melyeket megbízható szervezetektől, például gyártóktól vagy tanúsító szervektől kapnak. A birtokosok tárolják és bemutatják ezeket a tanúsítványokat, míg az ellenőrök – amelyek lehetnek kiskereskedők, vámkezelők vagy fogyasztók – önállóan igazolhatják az eredetiséget. A hamis termékek értékesítésének kísérletei sikertelenek az igazolási adatok hiánya vagy érvénytelensége miatt. A kormányzati reformoknak meg kellene fogadniuk az SSI alapelveit, hogy megvédjék a szállítási láncokat a széleskörű csalástól és hamisítástól. Az SSI infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a termékek azonosítása, nyomon követése és igazolása hibamentesen megtörténjen számos szervezet, szabvány és régió között, biztosítva, hogy elegendő hitelesítő igazolja az adatok pontosságát. Ez a technológia képessé teszi a fogyasztókat arra, hogy közvetlenül ellenőrizzék a termék eredetét és történetét, csökkentve a manipulálható harmadik fél adatbázisaira és papíralapú nyilvántartásokra való támaszkodást, így csökkentve az álhíreket, a korrupciót és a hatékonyságvesztést. Ahogy a csalási módszerek egyre kifinomultabbá válnak, és kárt okoznak a fogyasztóknak és a törvényes vállalkozásoknak, az alkalmazkodásnak ugyanilyen gyorsan kell haladnia. Míg az EU Digitális Termékútlevele nyomon követhetőséget biztosít, nem elég hatékony a fejlett csalások ellen. Az SSI bevezetése kulcsfontosságú lépés a szállítási láncok védelmében és a termék hitelességének biztosításában a boltok polcain. Ez a cikk Fraser Edwards nézeteit tükrözi, általános tájékoztatásul készült, nem jogi vagy befektetési tanács. A kifejtett vélemények nem feltétlenül egyeznek a Cointelegraph álláspontjával.