Egy áttörő pillanatban, amikor a mesterséges intelligenciát integrálták a bírósági eljárásokba, Christopher Pelkey családja, egy 2021-es közúti dühroham során életét vesztett amerikai hadirokkant családja, AI-generált videót használt az ítélethirdetés során 2025. május 1-jén a Maricopa megyei Legfelsőbb Bíróságon, Arizona államban. Ez a példátlan esemény egy rendkívül élethű digitális avatart mutatott be Pelkey-ről, aki egy előre megírt üzenetet intézett a jogerősen elítélt gyilkosához, célzottan átadva Pelkey érzelmeit, és elképzelve, miként szólhatott volna személyesen az ítélőszékhez. Az AI-avatart Stacey Wales, Pelkey nővére irányításával készítették, aki szeretett volna kifejezni a családjuk mélységes veszteségét. A technológiai szakértelmet felhasználva életre keltettek egy-hiteles és empathikus digitális reprezentációt, hogy kiemeljék az emberi tényezőt a jogi folyamatban. Wales megjegyezte, hogy az AI-üzenet érzelmi árnyalatokat közvetített, amelyek kifejezésére saját szavai nem lettek volna alkalmasak ilyen nyilvános és fontos pillanatban. Bár az AI-video nem került hivatalos bizonyítékként beadványra, az ítélethirdetés során felhasználták, és ez jelentős beszélgetéseket indított el a generatív AI szerepéről a jogi környezetben. A vádlott, Gabriel Paul Horcasitas – akit halált okozó bűntettben és veszélyeztetésben találtak bűnösnek az eset kapcsán – 10, 5 év börtönbüntetést kapott. Ez az AI-használat hangsúlyozza azt a növekvő tendenciát, hogy a technológia egyre inkább összekapcsolódik a jogi eljárásokkal, potenciálisan átformálva a bíróságok érzelmi narratívákhoz és sértetti befolyásolási nyilatkozatokhoz való hozzáállását. Ugyanakkor az AI által generált bírósági bemutató vegyes reakciókat váltott ki a jogi közösségben.

Szakértők aggodalmukat fejezték ki az etikai és eljárásbeli következmények miatt. Harry Surden jogi professzor, a jog és technológia szakértője figyelmeztetett az AI szimulációk megfelelő határaira a igazságszolgáltatásban, kiemelve olyan kockázatokat, mint az érzelmi hatás erőssége a bírákra és a zsűrikre, ami torzíthatja az ítéleteket vagy befolyásolhatja a döntéseket a hagyományos bizonyíték-szabályokon túl. Hangsúlyozta, hogy az ilyen üzenetek túllépik a jelenlegi jogi bizonyítási szabályokat, és szükség van egyértelmű szabályozásokra az AI bírósági használatára vonatkozóan. Pelkey családjának kezdeményezése példázza az AI kettős jellegét a jogi kontextusban: egyrészt innovatív módokat kínál a folyamatok humanizálására és a sértettek hangjának megadására, másrészt etikai dilemmákat vet fel az igazságosság, az objektivitás és a manipuláció lehetősége kapcsán. Ahogy az AI egyre szélesebb körben terjed a szektorok között, a bírósági integrációjának kérdése megköveteli az innováció és az igazságosság alapelveinek kiegyensúlyozott kezelését, valamint a jogszerűség biztosítását. Ez az eset egy mérföldkő példaként mutatja be az AI érzelmi hatását, miközben összetett kihívásokat is felvet. Számos bírósági szakembert, technológust, törvényhozót és a közvéleményt késztet arra, hogy felelősségteljesen kezdjenek el vitát folytatni az AI jogrendszerbe való beépítéséről, biztosítva, hogy a technológia az emberi jogokat és etikai normákat erősítse, ne pedig gyengítse azokat. Pelkey családjának tapasztalata és a bíróság kezelése hangsúlyozza a folyamatos felülvizsgálat és valószínűleg új jogi keretek szükségességét, amelyek kifejezetten az AI-alapú bírósági eszközökre szabottak, előkészítve a jövőbeli eseteket ilyen technológiák bevonásával. Ahogy az AI fejlődik, úgy alakulnak a beszélgetések is az e technológiák igazságosságért való szerepéről a jog érvényesítésében.