A generatív mesterséges intelligencia (genAI) gyors elterjedése különböző szektorokban a globális villamosenergia-fogyasztás növekedéséhez vezetett, és ez várhatóan tovább emelkedik, ahogy a technológia terjed. A technológiai cégek kockázatot vállalnak nettó zéró kibocsátási kötelezettségeik be nem tartására ezen trend miatt. Az OpenAI ChatGPT-je, amelyet 2022 végén indítottak, két hónapon belül 100 millió aktív felhasználóval vált népszerűvé. A genAI olyan iparágakat zavar meg, mint például a biogyógyszerészet és a marketing, de környezeti következményekkel jár. A genAI nagy mennyiségű vizet igényel, és jelentős szén-dioxid-kibocsátást okoz, amikor nem megújuló energiaforrásokkal működik. Minden egyes genAI használatnak magas környezeti költsége van, és a technológia ökológiai lábnyoma növekszik. A genAI rendszerek központjában álló nagy nyelvi modellek (LLM-ek) energiaigényesebb kassúbb, feladatspecifikus AI modellekhez képest.

A genAI modelleket üzemeltető adatközpontok óriási mennyiségű villamos energiát fogyasztanak, hozzájárulva a globális energiakereslet növekedéséhez. Ez a fogyasztásnövekedés ellentmond a szervezetek környezeti hatásuk csökkentésére irányuló kötelezettségeinek. A Google és a Microsoft kibocsátásai is növekedtek a genAI-val kapcsolatos tevékenységek miatt. A vízhasználat egy másik aggodalom, mivel az adatközpontok versengenek az édesvíz forrásokért. A genAI környezeti hatásának pontos becslése kihívást jelent a változó gépi tanulási modellek és a technológiai cégek korlátozott átláthatósága miatt. A kormányoknak szabályozásokat kell bevezetniük az adatközpontok energiafogyasztásának szabályozására, míg a vállalatoknak a hatékonyság javítására és az energiaigény csökkentésére kell összpontosítaniuk.