Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) nagy jelentőségű versenyügyi pert indított Alphabet Googleje ellen, ami eddig a legjelentősebb kormányzati kihívás a techóriás ellen. A DOJ azzal vádolja Google-t, hogy mesterséges intelligencia (MI) termékeit arra használta, hogy megerősítse és bővítse monopóliumát az online keresési piacon, ami aggodalmat keltett a szabályozók körében a nagy technológiai cégek dominanciája és a piaci verseny, valamint a fogyasztói lehetőségek szempontjából. Stratégiája részeként a DOJ bírósági intézkedéseket kíván, amelyek kötelezik Google-t a Chrome böngésző értékesítésére, és lehetséges, hogy az elsődleges intézkedések nem elégségesek a piaci kontroll csökkentéséhez, akkor a Google Android operációs rendszerének eladását is szorgalmazhatják. Ezek a javasolt váltságdíjak célja, hogy felszámolják Google széles körű hatalmát az online keresési ökoszisztémában, amely nemcsak keresőmotorokat, hanem olyan alapvető platformokat is magában foglal, mint a böngészők és a mobil operációs rendszerek. Az ügyészek ezt az esetet összehasonlítják történelmi versenyügyi ügyekkel, például az AT&T és a Standard Oil elleni pertörténetekkel, amelyek kulcsfontosságú jogi precedenseket állítottak fel a monopóliumok szabályozásában és a verseny előmozdításában. A DOJ megközelítése tükrözi az aktualizált szabályozások szükségességét a technológiai fejlődés fényében, különösen mivel az olyan MI-eszközök, mint a ChatGPT, átformálják, hogyan férnek hozzá és hogyan lépnek kapcsolatba a felhasználók az online információkkal. A tárgyalást irányító Amit Mehta bíró korábban kimondta, hogy Google kizárólagos alapértelmezett keresőmotorra kötött megállapodásai jelentősen fenntartják monopóliumát, bemutatva, hogy a szerződéses megállapodások hogyan csökkentik a versenyt. Továbbá bizonyítékok mutatnak arra, hogy Google fizetett a Samsungnak, hogy előre telepítse Gemini MI technológiáját a készülékeire, és a fizetések egészen 2028-ig várhatók, ezzel hangsúlyozva Google mély integrációs törekvéseit az általánosan használt fogyasztói hardverekbe, AI-t is beleértve. David Dahlquist, a DOJ ügyvédje hangsúlyozta a technológiai monopóliumok elleni fellépés fontosságát, figyelmeztetve, hogy az ellenőrizetlen domonancia elnyomhatja a versenyt, az innovációt és károsíthatja a fogyasztókat. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a felelősségvállalás elengedhetetlen a versenyképes piac fenntartásához, ahol különféle MI-eszközök és keresőszolgáltatások fejlődhetnek.

Google védekezése szerint gyakorlatuk nem tartozik az ügy hatálya alá, és azt állítják, hogy a szigorúbb szabályozások és az erőltetett váltságdíjak akadályoznák az innovációt, valamint megzavarnák az integrált szolgáltatásokat. Emellett Google figyelmeztet, hogy a kizárólagos készülékgyártói szerződések megszüntetése növelheti a hardverköltségeket, és negatívan érintheti azokat a vállalatokat, amelyek hasznot húznak a Google pénzügyi megállapodásiból. A per nemcsak mérete miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert bipartizán támogatással rendelkezik, ami a nagy techvállalatok ellen intézett szigorúbb versenyügyi vizsgálatok széleskörű és tartós elmozdulását tükrözi. Ez a tendencia kiterjed más cégekre is, például a Meta Platformsra, jelezve a szabályozók egyre növekvő eltökéltségét a piaci erőfölény, a fogyasztóvédelem és az MI szerepének bővülése terén a digitális gazdaságban. Ahogy a per zajlik, eredményének mélyreható hatásai lehetnek a tech iparra és az amerikai versenyjog végrehajtására. A strukturális válaszlépések, például a Chrome és az Android esetleges felbontása, átírhatják a versenyt az online keresés és a digitális szolgáltatások terén, miközben az MI egyre növekvő szerepe új szabályozási kihívásokat hordoz. Összefoglalva, a DOJ korszakalkotó versenyügyi pere Google ellen kulcsfontosságú pillanat a technológiai monopóliumok szabályozásában. Az ügy a MI innováció és a versenyzői gyakorlatok metszéspontjára fókuszálva igyekszik biztosítani, hogy a technológiai fejlődés széles körben hasznosuljon a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt. Emellett fontos iránymutató lehet a jövő szabályozási stratégiák számára az új technológiák és azok piaci hatásainak kezelésében.