A Google alapvető jogi csatába keveredett, mivel az Egyesült Államok kormányzata azon törekszik, hogy szétbontsa azt, amit illegális monopóliumnak nevez a online keresőpiacon. Ez egy mérföldkőnek számító, 2023-as döntést követ, amely azt állapította meg, hogy a Google anti-competitive stratégiákat alkalmazott, és kizárólagossági megállapodásokat kötött a dominancia megszerzése érdekében. Most a helyreállító meghallgatásokra kerül a hangsúly, amelyek jelenleg a megfelelő büntetések és korrekciós lépések értékelését végzik a Google magatartásával kapcsolatban. Az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) szigorú intézkedéseket szorgalmaz, amelyek célja a Google piaci dominanciájának csökkentése és a versenykörnyezet helyreállítása. A javasolt lépések között szerepel a kizárólagossági megállapodások betiltása, amelyek kizárják a versenytársakat, a Google-nak kötelessége megosztani a felhasználói adatokat a rivális vállalatokkal az igazságosság érdekében, sőt akár arra is kötelezhetik a Google-t, hogy eladja a széles körben használt Chrome böngészőjét. Fontos megjegyezni, hogy a kormány azt is tervezi, hogy korlátozza a Google által használt generatív mesterséges intelligencia technológiák, például a Gemini AI platform használatát, hogy megakadályozza, hogy a vállalat AI-inovacókat kihasználva tovább erősítse keresőpiaci dominanciáját. A Google erőteljes védekezést mutat be, hangsúlyozva, hogy piaci pozícióját innovációval és tisztességes versennyel érte el, nem jogsértő magatartással. A vállalat jogi csapata arra figyelmeztet, hogy az erőltetett strukturális változások megzavarhatják az integrált ökoszisztéma finom egyensúlyát, ami káros lehet mind a fogyasztók, mind a versenytársak számára. A Google aggályokat vet fel azzal kapcsolatban is, hogy a felhasználói adatok megosztása a riválisokkal veszélyeztetheti a felhasználói adatvédelmet, amely alapvető része a szolgáltatás iránti elkötelezettségének. A folyamatban lévő helyreállító meghallgatások várhatóan nyáron zárulnak, ez a pillanat pedig kulcsfontosságú az utóbbi időszak egyik legjelentősebb antitröszt ügyében.

Ez az ügy hasonlít a Microsoft 1990-es évek végi mérföldkőnek számító antitröszt peréhez mind kiterjedésében, mind pedig lehetséges következményeiben. A per két elnöki adminisztráció során zajlott, s támogatást élvez 49 államtól, hangsúlyozva mind bipartizán természetét, mind pedig a hatalom koncentrációjával kapcsolatos aggodalmakat a tech szektorban. Miközben a Google tervezi fellebbezni az első monopóliummal kapcsolatos határozat ellen, jogilag köteles kivárni a jelenlegi meghallgatások eredményét, mielőtt folytatná érvelését. Ez a jogi folyamat bizonytalanságot szül a Google jövőbeli működésében és stratégiáiban az online keresőpiacon. Tovább nehezíti helyzetét, hogy a Google egymástól különálló antitröszt vizsgálat alá került a digitális hirdetési gyakorlatával kapcsolatban. Ez a független vizsgálat további szabályozási szankciókat és akár még radikálisabb szerkezeti lépéseket, például vállalati felbontást is eredményezhet. Ezen jogi kérdések összegzik a nagy tech vállalatok elleni fokozódó felügyeletet és tükrözik a kormányok növekvő erőfeszítéseit, hogy szabályozzák a digitális gazdaságot, fenntartva a versenyt és védve a fogyasztókat. Ezeknek az eljárásoknak az eredménye jelentős hatással lesz nemcsak a Google-re, hanem az általános tech iparra és a digitális piacra is. Ahogy a meghallgatások haladnak előre, érintett szereplők—köztük technológiai cégek, szabályozók, jogértők és fogyasztói érdekvédelmi képviselők—szoros figyelemmel kísérik a fejleményeket annak érdekében, hogy megértsék, miként kívánnak az igazságszolgáltató szervék foglalkozni a domináns platformokat érintő összetett kihívásokkal, különös tekintettel a gyors digitalizáció által felvetett kérdésekre. Ez az ügy egy kritikus fordulópontot jelent azzal kapcsolatban, hogy miként lehet egyensúlyba hozni a gyors technológiai fejlődést és a méltányos versenyt, valamint a fogyasztók védelmét a 21. századi gazdaságban.