Steven Johnson, akit kutatási szoftverszakértőként és 13 ismeretterjesztő könyv szerzőjeként ismernek, mindig keresi a digitális eszközöket, amelyek javítják kreatív folyamatát. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) felemelkedésével, amelyek olyan AI eszközöket, mint a ChatGPT is működtetnek, Johnson különösen érdeklődött abban, hogyan használhatók ezek az információk rendszerezésére. 2022-ben a New York Times-ban megjelent LLM-ekről szóló cikke felkeltette a Google Labs kutatók figyelmét, ami végül együttműködéshez vezetett a NotebookLM kifejlesztésében. Ez az AI-alapú jegyzetelő eszköz segít a felhasználóknak rendszerezni, összefoglalni, és kérdésekre választ adni a megadott információk alapján, digitális kutatási asszisztensként működve. Johnson úgy írja le, mint egy megértést segítő eszközt, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy elmélyüljenek kreatív munkájukban az információszervezés egyszerűsítésével. A generatív AI népszerűvé vált a produktivitási technológiában, különféle eszközöket ígérve a feladatok, mint például az ütemezés, emailezés, és jegyzetelés egyszerűsítésére. Kezdetben szkeptikus, a szerző feltárja a NotebookLM potenciálját a produktivitás növelésére azzal, hogy automatizálja a munka rutinszerű aspektusait, ezáltal több figyelmet lehet fordítani a kreatív feladatokra. Az eszközt az teszi egyedivé, hogy kizárólag a felhasználó által szolgáltatott információkkal működik, hatékonyan összegezve és összekapcsolva a jegyzeteket. Ez a megközelítés különösen vonzónak tűnik diákok és tudásmunkások számára. Azonban a NotebookLM-nek is vannak hátrányai.

Képes hosszadalmas válaszokat generálni, és időnként szubjektivitást vihet az AI által generált összefoglalókba. Ezen aggályok ellenére Steven Johnson bemutatja, hogyan befolyásolta jelentősen a kreatív folyamatát az eszköz, különösen azáltal, hogy az emlékezete kiterjesztéseként működik az „minden jegyzetfüzet” nevezetű eszközével. A „második agy” koncepciója egyre inkább terjed a produktivitási körökben, ahol a digitális eszközök rengeteg rutinfeladatot látnak el, szabad időt teremtve a nagyobb értékű tevékenységekre. Olyan cégek, mint a Notion, kiterjedt szervezési eszközöket kínálnak együttműködési funkciókkal, míg a Capacities újszerű módon osztályozza és kapcsolja össze a jegyzeteket, mint „objektumokat”, segítve az információkeresést. Bár ezek az eszközök kezdetben elsöprőek lehetnek, személyre szabott beállításokkal ígérik a megnövekedett produktivitást. A produktivitási rajongók számára tervezve ezek a platformok az összetett szervezési feladatokra szabott eszközöket kínálnak. Mindazonáltal fontos, hogy a produktivitást ne keverjük össze puszta elfoglaltsággal, ahogy Anna Gurun, a HSM Advisory tagja rámutat. A sikeres eszközhasználat tisztázást igényel a kívánt eredményekben és tudatosságot a produktivitást befolyásoló érzelmi szempontokban. Az AI képességeit tovább fejlesztve, a cégek önállóan cselekvő AI „ügynökök” kifejlesztésén dolgoznak, amelyek például űrlapok kitöltése vagy repülőjegyek foglalása mellett döntéseket hoznának. Ezek az ügynökök egy napon talán az ütemezés, tárgyalás és még a felhasználók nevében történő kommunikáció feladatait is elvégezhetik, céljuk a munkafeladatokkal való interakció átalakítása. Összességében, bár ezek az új AI eszközök és produktivitási fejlesztések ígéretesek, az ilyen eszközök hatékonysága nagymértékben függ a felhasználói fegyelemtől, a célok tisztaságától, valamint az hatékonyság és kreativitás egyensúlyának képességétől.