A "Hum" Helen Phillips spekulatív fikciós regénye, amely egy olyan jövőbeni világban játszódik, ahol intelligens robotok, az úgynevezett "humok" léteznek. A történet May körül forog, aki feleség és anya, és elveszíti munkáját az AI-nak köszönhetően, és kihívásokkal szembesül családjának gondozásában. Miközben a könyv a technológia és a mesterséges intelligencia témáit boncolgatja, a családi dinamika és a személyes kapcsolatok bonyolultságába is mélyen belemegy. A feszültség és a kényelmetlenség keverékén keresztül Phillips a kezdetektől a végéig fenntartja az olvasók figyelmét. Az írónő elmagyarázza, hogy meg akarta vizsgálni, hogyan hatnak a technológiai és társadalmi változások intimebb kapcsolataikra. A Phillips által végzett kutatás alakította a történetet és annak cselekményét, de végül visszafogta a könyvet, hogy egyensúlyt teremtsen a narratíva és a tanító jellegű elemek között.

A regény kísérteties kezdete, amikor May eladja az arcát, az AI uralta világ jövőbeni munkaerőpiaca miatti aggályaiból inspirálódott. Ezen túlmenően a könyv a megfigyelési kultúra és a benne való közreműködésünk témáit is feltárja, valamint a humok nyugtalanító, de vonzó természetét. May karaktere egy olyan nő, aki a technológiailag fejlett és környezeti problémák által sújtott világ kihívásaival navigál, keresve a kapcsolatokat egy olyan társadalomban, amely gyakran népszerűsíti a leválás érzését. A regény intő történetként szolgál, kiemelve az egyszerű kapcsolat megtalálásának nehézségeit és az emberiesség megőrzésének fontosságát a technológiai fejlődés közepette. Egy szimbolikus jelenetben, amelyben egy doboz mazsolában rovarok rejtőznek, May egy csillogást talál a biológiai életből, amely virágzik a mindent átható műanyag csomagolás közepette, ami összecseng a saját vitalitásának megőrzésére irányuló vágyával egy mesterséges világban.