Ahogy egyre hatékonyabbá válnak az intelligens ügynökök, a kulcskérdés nem az, hogy „Tudnak-e cselekedni?”, hanem az, hogy „Hogyan fognak együttműködni?” Ez felveti az infrastruktúra szükségességét, amely lehetővé teszi ezeknek az ügynököknek, hogy közösen működjenek, koordináljanak és gazdasági értéket teremtsenek nagy léptékben. Az ügynöki blokkláncok megoldást kínálnak erre a kihívásra. A hagyományos blokkláncoktól eltérően, amelyek merev és teljes egészében on-chain okosszerződések révén biztosítanak decentralizált végrehajtást, az ügynöki blokkláncok közvetlenül beépítik az AI képességeket a blokkláncba. Ez a statikus okosszerződések helyett dinamikus, intelligens programokat tesz lehetővé, ami komplexebb funkciókat tesz lehetővé. Ezenkívül támogatják az off-chain ügynököket, amelyek on-chain regisztrációval működnek, lehetővé téve a felfedezést, feladatok kijelölését és az orchesztrációt a blokklánc segítségével, miközben függetlenül működnek olyan környezetekben, amelyek erre alkalmasabbak. Korai jelek mutatkoznak: az Open-source projektek, mint például az AutoGPT, növekvő keresletet mutatnak az autonóm munkafolyamatok iránt, és startupok AI-ösztönző rétegeket építenek. Az ügynökök közötti koordináció már nem csupán elméleti kérdés, hanem sürgős feladat. Ez a cikk két kérdést jár körül: 1. Miért fogja a decentralizált, ügynökalapú rendszerek meghatározni a gazdasági koordináció jövőjét? 2. Milyen alapvető kihívások adódnak az infrastruktúra kiépítése során erre a jövőre? **Gazdasági infrastruktúra újjáépítése az ügynöki blokklánchoz** Az emberi gazdaságok akkor fejlődtek, amikor csökkentették a tranzakciós költségeket és lehetővé tették a modularitást a termelékenységben, ahogyan Ronald Coase „A vállalat”elmélete is kifejti, amely szerint a cégek minimalizálják a szerződések tárgyalásának és végrehajtásának költségeit. Hasonló folyamatról van szó most gépek esetében is. Az egy decentralizált AI-ügynök gazdaság megvalósításához szükséges kulcsjellemzők: - **Tegyél világossá: Hogyan értelmeznek az ügynökök feladatokat** A világos szándékok alapvetőek az üzleti tranzakciókhoz. Az ügynöki ökoszisztémákban a specifikálhatóság megköveteli, hogy a feladatokat strukturált, géppel olvasható formában adják meg, világosan definiált célokkal, bemenetekkel, kimenetekkel, korlátozásokkal, függőségekkel és ösztönzőkkel. A specifikálhatóság az autonóm együttműködés alapját képezi, túlmutatva a metaadatokon. - **Találd meg a megfelelő partnert: A kereséstől az okos párkeresésig** A manuális kereséstől a digitális piacterekig történt evolúció folytatódik: az ügynököknek fel kell ismerniük egymást, hogy feladatokat delegáljanak.

Ehhez szemantikus felfedezésre van szükség, strukturált képességprofilok használatával, amelyek összhangban állnak a feladatdefiníciókkal, jó hírnév- és teljesítménytörténettel. Egyszerű kulcsszókeresések nem elegendőek; az ügynökök értelmi alapú párkeresésre szorulnak. - **Önálló koordináció: Orkesztráció menedzsment nélkül** Ahelyett, hogy projektmenedzserek és táblázatok irányítanák a folyamatokat, az ügynökök az orchesztrációra támaszkodnak—feladatszálak, ütemezés, függőségkezelés, hibajavítás és felületkompatibilitás. Ezek az egységes munkafolyamat-motorokat és több-ügynökös tervezési keretrendszereket ötvöznek. - **Bizalom a kódban: Autonóm hitelesítés** A bizalom a kereskedelemben beépített ellenőrzést igényel. Ez magában foglal kriptográfiai végrehajtási bizonyítékokat, automatizált ellenőrzési szabályokat, domain-specifikus verifier-ügynököket és manipulációellenálló ösztönzők rendszereit. Az ellenőrző ügynökök a feladat sikerességét igazoló elosztott validátorokként működnek. - **Zárd a kört: Valós fizetések a valódi munkáért** Az értékáramlás elengedhetetlen. Az ügynöki ökoszisztémákhoz biztonságos digitális fizetések, feltételes jutalmak, tokenizált piacösztönzők és hírnébalapú árképzés szükségesek. A fizetés a feladat sikerességét jelzi, így zárva az gazdasági kört. **A blokkláncoktól az ügynöki platformokig** Bár a blokkláncok lehetővé teszik a decentralizált bizalmat, nem erre tervezték az ügynökök koordinálását. Az okosszerződések csupán egyszerű logikát támogatnak, ami nem elegendő nyitott végű autonóm rendszerek koordinálásához. Egy AI-native infrastruktúra öt alapvető képességet igényel: - **Propozíciós intelligencia:** Az ügynökök a felhasználói szándékokat pontos specifikációkká alakítják nyelvi modellek, szimbolikus érvelés és séma-alkalmazás segítségével, a feladatoktól a homályos utasításoktól a formalizált cselekvésekig. - **Szemantikus felfedezés:** A felfedező mechanizmusok túlmutatnak a indexelésen, szemantikus hasonlóság- algoritmusok, feladat-képesség gráf megoldás és kontextus-érzékeny rangsorolás révén teszik lehetővé az értelmes partnerkeresést. - **Elosztott orchesztráció:** A központosított irányítás helyett peer-to-peer delegáció, közös feladatszálak és reziliens hálózati végrehajtás biztosítja, hogy az együttműködés egy közös protokoll legyen. - **Ügynöki ellenőrzés:** Minden feladat tartalmaz ellenőrzési logikát hírnévvote- cikk, zéró tudás bizonyítékok és újrafelhasználható naplók segítségével, ami közvetlenül beépíti a bizalmat az infrastruktúrába. - **Igény alapú fejlődés:** A platformok elemeznek feladatjavaslatokat, hogy azonosítsák a hiányosságokat, ösztönözve az ügynököket, hogy kielégítsék az alulellátott igényeket és fejlődjenek a keresleti jelzések szerint. **Tanulságok az ügynöki infrastruktúra építéséből** Ezeknek a rendszereknek a tervezése során fontos felismerések születtek: a felfedezéshez közös szemantika szükséges; az ellenőrzés egyensúlyban kell legyen a bizalom és a számítás között; az ösztönzők önmagukban nem garantálják a minőséget—a visszacsatolások kulcsfontosságúak; a homályos célok megnehezítik a haladást, ezért az iteratív finomhangolás elengedhetetlen. Ahogyan a vállalatok megkönnyítették az emberi koordinációt, most olyan rendszerekre van szükség, amelyek minimalizálják a súrlódást az ügynök-alapú értékteremtésben. A jövő ügynöki gazdasága azon múlik, hogy újraalkothassuk az öt alpillért — a specifikálhatóságot, felfedezhetőséget, orchesztrációt, ellenőrzést és monetizációt — kifejezetten gépi ügynökökre szabva.