Egy ködös szombat délután Shenzhen Központi Parkjában fiatal lányok gyűlnek össze egy betonfedél alatt, mandopop balladákat énekelve és rágcsálnivalókat osztogatva. Nevetésüket egy zümmögő hang szakítja meg, ami egy rendelés érkezését jelzi. Közelében egy „légi csomagátvételi szekrény” áll, amelyet a Meituan, Kína legnagyobb ételkiszállító platformja működtet több mint 40 ilyen egységet. Itt a park látogatói mindenféle ételt, a rizstésztától a bubi teáig megrendelhetnek. Egy drón, amit egy közeli bevásárlóközpontból töltöttek fel, megérkezik és az árut egy zárt dobozba helyezi, amit a vevő telefonszámával lehet kinyitni—így kerül a vacsora házhoz emberi közreműködés nélkül. A Meituan célja, hogy 10%-kal gyorsabb legyen, mint az emberi futárok, de az étel – például char siu sertés és egy gofri – így is kissé hidegebben érkezik, miután végigrepülte az útját. Ezek a szállító drónok csak egy kis részét képezik Kína szélesebb robotika és mesterséges intelligencia iparának, amelyet Peking azon mesterkedik, hogy bővítsen a US–Kína kereskedelmi háború, demográfiai változások és romló kapcsolatok közepette az Egyesült Államokkal. A kínai vezetők az MI-t tartják kulcsnak a katonai hatalom növelésében, a munkaerőhiány kezelésében és a nemzeti büszkeség erősítésében, különösen azáltal, hogy a vállalatok elkerülik az amerikai szankciókat a lényeges technológiák terén. A technológiai cégek, amelyeket Xi Jinping elnyomott a túlzott magánhatás csökkentése érdekében, most újra bátorítást kapnak, hogy ösztönözzék a hazai innovációt és helyreállítsák a magánszektorba vetett bizalmat. Márciusban Li Qiang miniszterelnök meg­ígérte, hogy „felszabadítják a digitális gazdaság kreativitását”, különösen hangsúlyozva az „öltött MI-t” (embodiment AI). Guangdong tartomány, ahol Shenzhen, az ország drónfővárosa található, vezeti ezt a lendületet, 60 millió jüan (körülbelül 6, 4 millió font) támogatást biztosítva az innovációs központok számára. Shenzhen az előremutató drónszabályozásoknak köszönhetően támogatja a „alacsony magasságú gazdaságot”, és a Kínai Polgári Repülési Hivatal szerint tíz éven belül az ipar ötszörösére nőhet, elérve a 3, 5 billió jüant. A drónokon túl humanoid robotok kapták a figyelmet. Az idei Tavaszi Fesztivál gálán, amelyet közel 17 milliárzan néztek meg, a Unitree humanoid robotjai tettek különlegessé. Nemrég zajlott a világ első humanoid és emberi félmaratonja Beijing közelében. Rui Ma, technológiai elemző és befektető szerint az AI alkalmazása a robotikában drámaian felgyorsult tavaly, ami gyorsabb ipari növekedést generálhat 2025-re. Az erősítő tanulás lehetővé teszi, hogy a robotok hónapok alatt saját tapasztalatból tanuljanak, gyorsítva az innovációt. Már elterjedtek robotkutyák Kínában; Yiwu nagykereskedelmi piacán egy gyermek játszik velük, miközben az anyja alkudozik az árakon. Sanghajban robotkutyák járnak a gazdáikkal, bevásárlókosarakat hordozva. A robotika fejlődése szorosan összefügg az MI fejlődésével, Peking igyekszik behozni az USA-t. Xi elnök arra törekszik, hogy a növekedést ösztönözze „új minőségű termelő erőkkel”, köztük fejlett technológiákkal. Washington aggodalmát fejezi ki, hogy a technológiai fölény csökken. A félvezető ellátási lánc irányításával az Egyesült Államok fő célja, hogy korlátozza Kína hozzáférését a fejlett MI-chipekhez, amit volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan úgy jellemzett, mint egy „magas kerítés”, amely védi a stratégiai technológiákat. Ám januárban egy kínai vállalat, a DeepSeek lenyűgözte a techvilágot azzal, hogy bemutatta az R1-et, egy nagy nyelvi érvelő modellt, amely összevethető a vezető USA-szintű konkurensekkel, mindezt jóval alacsonyabb költségen. Ez katasztrofális zuhanást idézett elő a Wall Street techindexében, több mint 1 trillió dollár érték elvesztésével, mivel attól tartottak, hogy az USA technológiai fölénye veszélyben van. Rui Ma „őrült pillanatnak” nevezte, ami növelte Kína AI-szektorának optimizmusát.

A kormány már korábban is támogatta az MI-t hosszú távú növekedés kulcsaként, és a nyilvánosság bizalma megnőtt a DeepSeek áttörése nyomán. Li Shuhao, egy guangzsui székhelyű MI- vállalkozó szerint a DeepSeek sikerét követően sokkal könnyebbé váltak az amerikai MI-szakértőkkel való találkozók szervezése. Li úgy írja le a DeepSeek alapítója, Liang Wenfeng megközelítését—önfinanszírozás egy hedge fundon keresztül, nem kockázati tőkéből—, mint a kínai vállalkozók túlélésközpontú mentalitásának példáját. A DeepSeek nyílt forráskódú megjelenése összhangban áll a kormány preferenciáival, támogatva a széles körű alkalmazást, különösen a robotikában. Kína robotikai ellátási lánca három területre tagolódik: az agyra (MI), a testre (hardverre) és a való élet alkalmazására. Az ország kiváló a hardverek és alkalmazások fejlesztésében, amit az elektromos járművek és drónok képességei is bizonyítanak, de az olyan „agyak”, amelyek emberhez hasonló viselkedést tesznek lehetővé, még mindig kihívást jelentenek. A DeepSeek R1 modellje segít a hazai robotikai cégeknek közelebb kerülni a külföldi versenytársaikhoz, különösen mivel kevesebb fejlett chippel működik, így kiegyenlítve a versenyt. Vannak még kihívások: az MI-modellek óriási mennyiségű tanulási adatot igényelnek. Bár a nagy nyelvi modellekhez bőséges internetes tartalom áll rendelkezésre, a robotikai modellekhez ritkább adatok kellenek, amelyek a fizikai mozgást és kölcsönhatást írják le. Például az önvezető járműveknek hat tengelyen belül kell mozogniuk—előre/hátra, balra/jobbra, fel/le, plusz forgásokat végrehajtani. A humanoid robotoknak mindennapi feladatok elvégzéséhez akár 60 szabadságfokot is igényelnek; a Unitree H1 robotjának 27. A robotok nem mindig igényelnek teljes emberi formát ahhoz, hogy hasznosak legyenek. Kerékpárral vagy korlátozott mozgással rendelkező robotok képesek veszélyes vagy ismétlődő feladatokat automatizálni, például gyárakban. Shenzhenben az UBTech humanoid robotokat autógyáraknak szállítanak, hogy pótolják Kína csökkenő munkaerő-állományát. A múlt hónapban a Boao Nemzetközi Fórum egyik robotkarja hagyományos jianbing palacsintát készített (bár kevésbé ropogós, mint az emberi kéz által készített). Pekingben autonóm járdák kamerákkal felszerelve növelik a parkok megfigyelését. Ám a munkahelyek robotok általi általános helyettesítése még mindig korlátozott. Amber Zhang, pekingi adatinformációs termékmenedzser szerint számos logisztikai akadály még mindig fennáll. A Baidu autonóm „robotaxi” flottákat működtet néhány városban, de a szolgáltatások lassúak és korlátozottak lehetnek. Például Shenzhenben a robottaxi-tárgyalások vagy sikertelennek bizonyultak, vagy hosszú várakozással jártak, míg az emberi sofőrök gyorsan megérkeztek. Hasonlóképpen, a állami médiában megjósolt „robotrendőrök” még mindig láthatatlanok. Azonban a narratíva változik. Az adósságokat, gyenge fogyasztói keresletet és a hűlő ingatlanpiacot kezelendő, a kínai kormány szívesen támogat ígéretes iparágakat, mint az MI és a robotika. A helyi önkormányzatok már nem olyan mértékben támaszkodnak az ingatlanadókból származó bevételekre, hanem arra törekednek, hogy vonzzák és támogassák az innovatív vállalatokat. Ma az adott technológia szerepe a növekedésben „belefut az emberek fejébe” – mondja Rui Ma –, mivel a beruházási lehetőségek egyre szűkösebbek. Ez drámai fordulat a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a magánvállalatokat eltávolították Xi kormányzati visszaszorítása közepette—a 2020-as Ant Group tőzsdei felfüggesztése és Jack Ma hongkongi Alibaba-alkotó bukása is ezt példázza. Nemrég Jack Ma találkozott Xi-vel, valamint más technológiai vezetőkkel, például Liang Wenkfenggel, jelezve, hogy a techvállalkozók szerepe ismét megerősödik. Li Shuhao szerint ezek az összejövetelek „bizalmat adnak nekünk”, hogy a nehéz idők mögött már vége van. További kutatás Jason Tzu Kuan Lu. által.