A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik legutóbbi tanulmánya az AI-technológiák gyors globális terjeszkedésének környezeti hatásait vizsgálja. Noha nem emel veszélyriasztó hangokat, a jelentés komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az AI jelentősen növelheti a szén-dioxid-kibocsátást, ha az energiapolitikák változatlanok maradnak. Az IMF becslése szerint az AI és annak infrastruktúrája 2025 és 2030 között világszerte 1, 7 gigatonnával növelheti a CO2-kibocsátást, elsősorban az energiaigényes adatközpontok és számítási folyamatok miatt. Az AI-vel kapcsolatos energiafelhasználás elérheti majd a kb. 1500 terawattórát (TWh) 2030-ra, ez pedig kihívást jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben. Bár a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az AI által gyorsítva a klímaváltozástól való félelmek túlzóak lehetnek az energiahatékonyság javulása és a megújuló energiaforrások használatának növekedése miatt, az IMF hangsúlyozza, hogy a globális üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, miközben egyre gyakoribbak a klímavárások. A tanulmány sürgeti, hogy az AI környezeti lábnyomát beillesztessék a szélesebb körű klímapolitikákba. Gazdaságilag az AI növelte a termelékenységet és jelentősen hozzájárult a globális GDP növekedéséhez, innovációt támogató szerepe például az egészségügyben, gyártásban, közlekedésben, finanszírozásban és más területeken. Ez a gazdasági potenciál továbbindítja az AI fejlesztését. Ám egy fontos kérdés marad: képes-e az AI energiahatékonyságának növelésével és klímatechnológiák támogatásával kiállni saját jelentős energiaigénye mellett?

Az AI-alapú fejlesztések, mint például okos energiahálózatok, optimalizált logisztika és jobb erőforrás-kezelés ígéretesek a kibocsátás csökkentésében, de ezek pontos hatásának mértéke további kutatásokat igényel. Az IMF tanulmánya fontos következtetéseket von le a politikai döntéshozók, technológiai cégek és energia-szolgáltatók számára. A kormányoknak szabályozásokat és ösztönzőket kell bevezetniük az fenntartható AI fejlesztésének támogatására, például a megújuló energia használatának ösztönzése adatközpontokban, energiahatékony AI-kutatások finanszírozása és a klíma szempontok integrálása a technológiai szabályozásokba. A tech cégek, melyek az AI innovációját irányítják, kötelesek prioritásként kezelni a környezeti fenntarthatóságot, például zöld adatközpontokba való beruházással, algoritmusok optimalizálásával a számítások csökkentése érdekében, valamint energia-felhasználásuk nyilvános jelentésével. Az energia-szolgáltatóknak pedig az a kihívásuk, hogy az AI növekvő energiás igényeit anélkül elégítsék ki, hogy ez növelné a szén-dioxid-kibocsátást, ezért fontossá válik a tiszta energia gyorsabb átállása és az okos hálózatok integrálása. Végső soron a tanulmány hangsúlyozza, hogy AI kibocsátásokra gyakorolt hatása nagyban múlik a közös döntéseken. Szándék és stratégia hiányában az AI szénlábnyoma jelentősen akadályozhatja a globális klíma célokat. Ugyanakkor összehangolt politika, fenntartható technológiai innováció és szektorokon átívelő együttműködés révén lehetőség nyílik arra, hogy társadalmunk kihasználja az AI gazdasági előnyeit, miközben csökkenti a környezeti kockázatokat. Összegzésképpen az AI növekedése mind lehetőség, mind kihívás. Gazdasági szerepét egyértelműnek tartják, de a környezeti költségek kezelése kritikus fontosságú. Az IMF elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van egy párbeszédre a technológiai fejlődés és a klíma felelősségvállalásének egyensúlyban tartásáról, hogy fenntartható és jólétes jövőt építhessünk, ahol az innováció és a környezeti felelősség együtt létezik.