„A küzdelem hiánya” gyakori kritika a mérkőzés utáni elemzésekben, de valóban meg tudjuk ítélni egy sportoló mentális állapotát a pályán mutatott testbeszéd alapján?Míg a futball egyre inkább fizikai adatokra támaszkodik, a pszichológiai tulajdonságok, mint érzelmi kontroll vagy vezetői képességek mérése továbbra is kihívás marad. Az olyan Premier League klubok, mint például a Brighton, új módszereket alkalmaznak ennek kezelésére a játékosválasztásban és toborzásban. Thomas Tuchel például kiemelten ösztönözte az angol válogatott játékosait arra, hogy kommunikáljanak többet az Európa Bajnokság 2024-es döntője során tanulmányozott interakcióik után, de pusztán gesztusok vagy beszélgetések számolásával nem lehet teljes mértékben megragadni azokat a mentális dinamikákat, amelyek benne rejlenek. Yaw Amankwah, egy norvég és dán top-ligás korábbi védő, a pszichológiai értékelés fejlesztésének mellett érvel. Hangsúlyozza, hogy a taktika mellett az arra utaló, nem verbális jelzésekre való fókuszálás mély betekintést nyújt az önbizalom, az agresszió vagy a kivonultság szintjébe a játékosoknál. Például, egy játékos frustrált lövése, majd egy csapattársa megnyugtató reakciója szinte észrevétlen vezetői képességet jelez – ez a megfigyelés gyakran elkerüli a szurkolók vagy akár az edzői stáb figyelmét. Hat év alatt Amankwah és Geir Jordet pszichológia professzor több ezer mérkőzési órát elemeztek világszerte, köztük minden Premier League és Női Super League játékost, több mint 100 000 egyedi megfigyelést összegyűjtve az Inside Out Analytics nevű vállalatukon keresztül. Az általuk gyűjtött adatok alapján kialakított rangsorok összehasonlítják az érzelmi kontrollt és más viselkedési mintákat a többi játékossal ugyanabban a pozícióban, így azonosítva a top vagy bottom percentiliseket a bajnokságban. Jordet szerint ez az újfajta benchmark segíti a klubokat abban, hogy kvantitatívan és összehasonlításképpen értelmezzék ezeket a viselkedéseket, így a megértés határát tolják túl a puszta gyakorisági statisztikákon. Top klubok, így például a Bayern München a Julian Nagelsmann irányítása alatt kísérletezett ezzel a módszerrel.

Max Pelka, a Bayern egykori pszichológusa, aki most a Brightonnál dolgozik, hangsúlyozza, hogy más klubrészekhez képest a pszichológia területe kevésbé rendelkezik mérhető mutatókkal, amelyek szorosan kapcsolódnak a pályán nyújtott teljesítményhez. Pelka együttműködött Jordettel és Amankwahval, és hozzávetőleg 25 Bayern-mérkőzést dolgozott fel 2022-23-ból, minden játékos testtartását, fej- és kézmozdulatait összefoglalva rövid pszichológiai riportokba, amelyeket a coaching személyzet használhat. Ezek az insight-ok egy újabb kiválasztási szempontként szolgáltak, például arról döntöttek, hogy védőként inkább egy vezetőt vagy egy másik személyiségtípust játszatnak. A játékosok akár saját „játék személyiségük” profilját is megtekinthették. Pelka emlékszik, hogy egyik védője az észrevételek alapján szeretne javítani testbeszéd-vezetői képességein — a folyamatos fejlődés, egyértelmű referencia mellett ezek a fejlődések könnyebben elérhetők. Pelka hasonló módszereket alkalmaz a Brightonnál is, és a vezetőedző, Fabian Hürzeler számára összegzéseket készít a csapat pszichológiai viselkedéséről, így támogatva a döntéshozatalt, még ha a figyelemmel kísérés ritkábban történik is. Jordet és Amankwah egyre inkább az MI (mesterséges intelligencia) bevezetésével automatizálják az elemzéseket, így kiváltva a korábban mérhetetlen sok manuális munkát. Ez az előrelépés lehetővé teszi, hogy valós időben értékeljenek számos csapatot, és a klubok jobban megítélhessék lehetséges szerződtetéseiket a pszichológiai mutatók tükrében. Jordet elképzelése szerint az MI által generált figyelmeztető jelzők megerősítik a jó döntéseket vagy figyelmeztetést adnak a problémákra, ezáltal továbbfejlesztve a toborzást az adatok új dimenziójával. Összefoglalva, a pályán mutatkozó apró, korábban figyelmen kívül hagyott viselkedések most már rendszeresen mérhetővé válnak, hogy feltárják a játékosok pszichológiai profilját, és így az egyes csapatok innovatív eszközökhöz juthatnak a teljesítmény, a kiválasztás és a toborzás optimalizálásához.