A Meta a nukleáris energiát veszi célba mesterséges intelligencia kezdeményezéseinek ellátására azáltal, hogy pályázati felhívást tett közzé nukleáris energiafejlesztőkkel való együttműködésre. Ez a lépés része annak a szélesebb trendnek, ahol a jelentős tech cégek nukleáris energiát biztosítanak adatközpontjaik számára. Az új mesterséges intelligencia eszközök létrehozása jelentős mennyiségű energiát igényel, ami alááshatja a Szilícium-völgy fenntarthatósági erőfeszítéseit, hacsak nem használnak tisztább áramforrásokat. A Meta csatlakozik az Amazonhoz, a Microsofthoz és a Google-hoz, hogy több nukleáris reaktorért lobbizzanak. Ez azonban bonyolult. Az Egyesült Államokban az első új nukleáris reaktor évtizedek óta 2023-ban indult el, de hét év késéssel és 17 milliárd dollárral túllépve a költségvetését. A fejlesztők kis moduláris reaktorokat (SMR-eket) dolgoznak ki, amelyek célja az építkezés egyszerűsítése és a költségek csökkentése, de e programok nem várhatóan kereskedelmi szempontból életképesek a 2030-as évek előtt. A Metát érdeklik mind az SMR-ek, mind a nagyobb reaktorok, és partnereket keres a létesítmények engedélyeztetésére, tervezésére, mérnöki kivitelezésére, finanszírozására, építésére és üzemeltetésére. Célja, hogy 1-4 gigawatt nukleáris kapacitást adjon hozzá az Egyesült Államokban a 2030-as évek elejéig.

Jelenleg 54 nukleáris erőmű van az Egyesült Államokban, amelyek együttes kapacitása körülbelül 97GW, ami az ország villamosenergia-termelésének nagyjából 19%-át teszi ki. Ahogy a régi reaktorok bezárnak, a nukleáris színtér fejlődik, mivel a cégek szén-dioxid-mentes áramalternatívákat keresnek a nap- és szélenergia helyett, amikor azok nem elegendőek. A nukleáris energiát most már alapvető fontosságúnak tekintik a fenntartható és megbízható elektromos hálózatra való átmenet során, Meta bejelentése szerint. Az Amazon márciusban megszerezte egy nukleáris energiával működő adatközpont campusát, és további megállapodásokat kötött októberben SMR-ek fejlesztésére. A Google tervezi, hogy SMR-ekből származó áramot vásárol 2030 és 2035 között, és a Microsoft szeptemberben szerződést írt alá egy reaktor újraindítására a Three Mile Island-en. Biden elnök kormányzása alatt az Egyesült Államoknak van egy tervrajza, hogy 2050-re megháromszorozza a nukleáris kapacitást, amit a 2022-es Inflációs Csökkentési Törvény támogat, amely befektetéseket és adóösztönzőket kínál. Bár az érkező elnök, Donald Trump néhány Biden-politika visszavonását tervezheti, a nukleáris energia kétpárti támogatást élvez, és Trump is jelezte támogatását. A nukleáris energia iránti lelkesedés ellenére a hosszú átfutási idők és technológiai kihívások miatt ezek a kezdeményezések nem biztos, hogy segítenek az Egyesült Államok azonnali klímacéljainak elérésében. Joe Biden elnök vállalta, hogy 2030-ig a párizsi egyezmény keretében az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátását felére csökkenti, amit Trump ellenez. Továbbá továbbra is kihívásokkal küzdenek az urániumbeszerzés terén az üzemanyaghoz és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése szempontjából is.