2024 végén a Google Keresés piaci részesedése elkezdett csökkenni, és először majdnem egy évtized alatt 90% alá süllyedt, 89, 34%-ra, ami jelzi a felhasználói szokások és preferenciák jelentős változását. Bár 2025 elején Google rövid ideig megint meghaladta a 90%-os piaci részesedést, az általános tendencia a folyamatos csökkenést mutatja. Ez a változás nagy vitákat váltott ki a tech és üzleti körökben a keresés jövőjéről, különösen az AI-alapú alternatívák gyors elterjedése közepette. Google dominanciájának hanyatlása nagyban köszönhető az egyre növekvő népszerűségnek az AI-vezérelt eszközök között, amelyek közvetlen, beszélgetéses válaszokat nyújtanak. A hagyományos keresőmotorok, amelyek a SEO és hirdetések által befolyásolt linklistákat mutatnak, helyett az AI felületek tömör, releváns információkat kínálnak könnyebben hozzáférhető módon. Mario Nawfal vállalkozó hangsúlyozta ezt a kényelmet, megjegyezve, hogy például a Grok nevű AI platform válaszokat ad anélkül, hogy a felhasználónak át kellene néznie több weboldalt. Olyan neves személyiségek, például Elon Musk is jósolták, hogy végül az AI kiküszöböli majd a hagyományos keresőket. Az AI-alapú keresési technológia számos előnnyel jár. Azáltal, hogy megkerüli a manipulált SEO pozíciókat és hirdetéseket, az AI eszközök egyszerűsítenek és javítanak az információhoz való hozzáférésen, így potenciálisan megváltoztatva, hogyan interakcióba lépnek az emberek az internettel, időt és energiát megtakarítva. Emellett az AI rendszerek képesek összegyűjteni a tudást különböző forrásokból olyan módon, ami a hagyományos keresőmotorok számára nem elérhető. Azonban az AI-alapú keresés bevezetése kihívásokkal is jár. A legfontosabb aggodalom a "hallucinációk", amikor az AI olyan válaszokat generál, amelyek látszólag hihetőek, de valójában tévesek vagy félrevezetőek, így a felhasználóknak kritikusan kell értékelniük és ellenőrizniük az AI által nyújtott tartalmat.

Ennek megbízhatósága nagymértékben függ a folyamatosan frissített tréningadatoktól és algoritmusoktól. A monetizációs modellek az AI keresés esetében még mindig kulcsfontosságú kérdés. A hagyományos keresőmotorok, mint a Google, erősen támaszkodnak a hirdetésekre, amelyek a keresési eredményekbe ágyazva jelennek meg. Az AI platformoknak ugyancsak ki kell találniuk, miként tudnak bevételt termelni anélkül, hogy rontanák a felhasználói élményt vagy túl sok hirdetést húznának az oldalra. Javasolták például az előfizetéses modelleket, de ezek korlátozhatják hozzáférést bizonyos csoportok számára. Aggodalomra ad okot az is, hogy az AI rendszerek hasonló módon kihasználhatók lehetnek, mint a SEO-támadások, ami bonyolítja a tartalom integritásának megőrzését. A jogi és etikai kérdések tovább nehezítik az AI-alapú keresés fejlődését. A szerzői jogi jogok kérdésköre különösen hangsúlyos, mivel az AI rendszerek hatalmas mennyiségű szerzői jogvédelem alatt álló anyagot használnak fel a tanuláshoz és a válaszok generálásához, ami vitákat vált ki az igazságosság, jogi megfelelőség és a szerzők jogai kapcsán. Emellett fontos kérdések az átláthatóság, az adatvédelem és az algoritmikus elfogultság, melyek megoldása elengedhetetlen a bizalom megőrzése és az eszközök igazságossága érdekében. Összefoglalva, a Google piaci részesedésének legutóbbi csökkenése hangsúlyozza az AI növekvő szerepét az információkeresésben, miközben ismerteti ennek a fejlődésnek a bonyolultságait is. Az AI ígéretes az egyszerűbb, intuitívabb keresési élmény kialakításában, ugyanakkor kihívásokat vet fel a pontosság, a bizalom, a monetizáció és az etikai kérdések terén. A jövőben a fejlesztők, szabályozók, tartalomkészítők és felhasználók együttműködése elengedhetetlen lesz ezen problémák kezelésében. Az AI-alapú keresés megbízhatóságának, igazságosságának és fenntarthatóságának biztosítása kulcsfontosságú a mindennapi digitális életbe való sikeres integrációhoz. A keresés jövője kétségtelenül átalakulóban van, azonban ez az út attól is függ, hogyan kezeljük ezeket a sokrétű kihívásokat az elkövetkező években.