Norvégia szuverén alapja, amely értékét tekintve óriási, 1, 8 billió dollár, és a világ legnagyobb ilyen típusú alapja, jelentős technológiai átalakításon megy keresztül, amelynek célja a éves kereskedési költségek jelentős csökkentése. Jelenleg mintegy 2 milliárd dollárt költ évente kereskedésre, és ambiciózus célt tűzött ki maga elé: minden évben 400 millió dollárt szeretne megtakarítani azzal, hogy mesterséges intelligenciát (MI) integrál a kereskedési folyamataiba. Az MI-rendszerek első bevezetése óta a alap már majdnem 100 millió dollár megtakarítást ért el, ami kiemeli, hogy a fejlett technológia milyen jelentős hatással lehet a pénzügyi menedzsmentre. A alap vezérigazgatója, Nicolai Tangen kulcsszerepet játszik ebben az innovációban. Megjegyezte, hogy az MI lehetővé teszi a befektetési alap számára, hogy jobban előrejelezze a belső vételi és eladási mintázatokat, ezáltal növelve a kereskedés hatékonyságát. Ez a jobb előrejelzés segít kiküszöbölni a szükségtelen tranzakciókat, különösen azokat, amelyek rutinszerű indexösszetétel-változások hatására keletkeznek. Az MI segítségével a alap elkerüli a redundáns ügyleteket, amelyeknek nincs hozzáadott értéke, ezáltal hatékonyabbá téve működését és csökkentve az ügyleti díjakat. Operatíve a alap rendkívül aktív, évente több mint 46 millió üzletet köt. Átlagosan 1, 5%-os részesedése van minden nyilvánosan jegyzett vállalatban világszerte, ami széles diverzifikációját és globális jelenlétét mutatja. Az MI lehetővé teszi, hogy a alap egyre nagyobb részét internalizálja ezen ügyleteknek, optimalizálva azok időzítését és volumenét. Ez a stratégia csökkenti az összesített kereskedési költségeket, valamint minimalizálja a piac árfolyam-hatását, ami mind alapvető szempont egy ilyen nagyságrendű intézményi befektető számára. Norvégia szuverén alapjának kezdeményezése egy szélesebb piaci trendet tükröz.

Egyre inkább az intézményi befektetők vizsgálják az MI technológiákat a költséghatékonyság növelése és a teljesítmény javítása érdekében. Azonban történelmileg ezek a szervezetek lassabban fogadták el az MI-alapú kereskedést, mint például a magas frekvenciás kereskedő cégek, mint a Citadel Securities. Tangen vezetésével világos szellemi váltás figyelhető meg, amely elkötelezettséget mutat a világszínvonalú technológia integrálása iránt a hagyományos befektetési keretekkel. Az alap MI-alapú kereskedési programja két évvel ezelőtt indult, ami tudatos és mérlegelt modernizációs megközelítést tükröz. Tangen hangsúlyozza, hogy ennek a sikeressége nemcsak a fejlett MI-eszközöktől függ, hanem attól is, hogy a szervezet mennyire nyit az új módszerek alkalmazására, és mennyire fejleszti az alkalmazottak informatikai tudását. A technológiai innovációt támogató kultúra építése kulcsfontosságú ahhoz, hogy valóban kihasználhassák az MI nyújtotta előnyöket. Az MI-alkalmazásokra való fókuszálással Norvégia szuverén alapja a változó eszközkezelési térség vezető szerepét kívánja elérni. Ez a megközelítés jelentős költségmegtakarítást ígér, miközben növeli a képességét, hogy hatékonyan kezelje hatalmas portfólióját. Ahogy az MI technológia fejlődik és egyre szélesebb körben alkalmazzák, a alap tapasztalatai modellt jelenthetnek más intézményi befektetők számára, akik a technológia kihasználásával szeretnék javítani pénzügyi eredményeiket. Összefoglalva, Norvégia 1, 8 billió dolláros szuverén alapja aktívan kihasználja az MI-t, hogy 2 milliárd dolláros éves kereskedési költségeit 400 millió dollárral csökkentse. Már közel 100 millió dollár megtakarítást ért el, és az MI-t arra használja, hogy előre jelezze a belső kereskedelmi mintázatokat, kiküszöbölje a szükségtelen ügyleteket, valamint optimalizálja a tranzakciók időzítését és volumenét. Ez a törekvés a szélesebb iparági trend része, mely az intézményi befektetők körében az MI elfogadását célozza, és hangsúlyozza a szervezeti elkötelezettséget és a digitális műveltség fontosságát az MI sikeres integrálásában a befektetési műveletekbe.