Az AI által generált képek, mint például a vírusként terjedő 'Minden szem Rafahra', 'Minden szem Kongóra' és 'Minden szem Szudánra' megjelenése a közösségi médiában kérdéseket vet fel azok hatékonyságával kapcsolatban az ügyek tudatosításában. Azonban a válasz egyértelműen 'nem'. Ezek a képek a minimális erőfeszítést igénylő akciók példái a közösségi médiában, amelyek azt a hamis illúziót keltik, hogy változást hoznak. A Fekete Kedd mozgalom a BLM tüntetései során egy példa ezekre az akciókra, amikor emberek fekete négyzeteket posztoltak, hogy szolidaritást mutassanak, de nem tettek további lépéseket.

Hasonlóképpen, az AI képek posztolása a valódi fotók helyett tiszteletlenség az aktivistákkal és újságírókkal szemben, akik idejüket és erőfeszítéseiket fordítják az ügyek tudatosítására. Az izraeli kormány elleni AI képe, 'Hol voltak a szemeid október 7-én?' tovább demonstrálja az AI hamisságát és helytelen felhasználását. Ez a helytelen használat félrevezetés terjedéséhez és az ügyek hígításához is vezethet. Érdemi cselekvés szükséges, mivel az AI képek nem helyettesíthetik a valódi aktivizmust és az ügyek összetettségének megértését.