A Melissa hurrikán októberi 2025-ös karibi áthaladása során a közösségi média platformokon, mint az X, TikTok és Instagram, AI által generált deepfake videók terjedtek, amelyek hamisan súlyos vihar okozta károkat mutattak Jamaikában. Ezek a hamis felvételek, melyeket fejlett AI eszközökkel, például az OpenAI „Sora” nevű rendszerével készítettek, félrevezető jeleneteket tartalmaztak, például cápa úszkálását a hotelmedencékben vagy Kingston repülőterének pusztulását. Valósághű megjelenésük miatt széles körű zavart és pánikot keltettek a felhasználók körében, megnehezítve a már amúgy is feszült helyzetet a hurrikán miatt. Sokan nem tudták megkülönböztetni az eredeti katasztrófafelvételeket a manipulált videóktól, gyors hírterjedést okozva az online közösségekben. Ez a helyzet rámutatott arra, milyen növekvő nehézséget jelent a hatóságoknak és a nyilvánosságnak a kritikus információk hiteles ellenőrzése a vészhelyzetek idején, amikor az pontos adatokra van szükség. Jamaika oktatási minisztere, Dana Morris Dixon nyilvánosan foglalt állást, arra kérve a polgárokat, hogy megbízható forrásokra és hivatalos csatornákra hagyatkozzanak a hiteles információk érdekében, szemben a bizonyíték nélküli közösségi média tartalmakkal. Szavai célja az volt, hogy megnyugtassa a közvéleményt, miközben hangsúlyozta az óvatosságot a hamis információkkal szemben, amelyek pánikot vagy káros cselekedeteket válthatnak ki.

Digitális média és vészhelyzeti kommunikáció szakértői rámutattak, hogy a rendkívül valósághű AI által generált médiumok, mint ezek a deepfake-ek, komoly aggályokat vetnek fel természeti katasztrófák és válsághelyzetek idején. Míg az AI kreatív lehetőségeket kínál, annak visszaélése, hogy meggyőző, mégis hamis tartalmakat hozzon létre, problémát jelent, motivációi között szerepel a pénzszerzés, a közösségi média elköteleződésének növelése vagy az AI képességeinek kipróbálása. Válaszul a szakemberek olyan technikákat javasolnak, amelyek segítenek a hamis videók felismerésében, például vízjelek keresése, amelyek manipu­lációra utalnak, vizuális ellentmondásokat figyelnek meg, mint az体tanítás nélküli mozgások vagy a nem megfelelő fényviszonyok, hangalajánlásokat észlelnek, például eltérő hangokat, valamint a tartalom forrásának hitelességét értékelik. Szakértők hangsúlyozzák azt is, hogy megbízható intézményektől, például a jamaikai kormány hivatalos szerveitől vagy az Országos Hurrikán Központtól származó információkat ellenőrizzenek, amelyek pontos és időszerű időjárási adatokat szolgáltatnak. A Melissa hurrikán idején történt esemény példázza, hogyan nehezíti meg a fejlett AI technológiák a hiteles információk ellenőrzését válsághelyzetekben. Rávilágít arra, mennyire sürgős szükség van a nyilvánosság digitális műveltségének és felelős információfogyasztásának oktatására, valamint a gyors hamisítvány felismerését és ellensúlyozását célzó eszközök és politikák fejlesztésére. Az egyre kifinomultabb és elterjedtebb AI által generált médiumok terjedése miatt ez különösen fontos, hogy ellenállóbbá váljunk a hamis tartalmak ellen. Végül, a Melissa hurrikán idején terjedő félrevezető AI-által generált videók bemutatják AI kettős természetét: egy olyan eszköz, amelynek kreatív és oktató potenciálja nagy, ugyanakkor fokozott figyelmet és kritikus gondolkodást igényel a közösségi média felhasználóitól, különösen válsághelyzetekben. A deepfake kihívások kezeléséhez összehangolt erőfeszítések szükségesek a kormányzat, a technológiai fejlesztők, a média szervezetek és a nyilvánosság részéről annak érdekében, hogy az igazságos és hasznos információk terjedése biztosított legyen a szükség idején.