A közelmúltban a rwandai Kigali-ban megrendezett első Afrikai Globális Mesterséges Intelligencia (AI) Csúcstalálkozón bemutatott jelentés komoly aggodalmakat vetett fel az automatizálás és a mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól, különösen az afrikai kiszervezési iparban dolgozó nőkkel kapcsolatban. A megállapítások azt sugallják, hogy 2030-ra több nő, mint férfi valószínűleg munkahelyek elvesztésével szembesül a automatizálás és az AI miatt. A Caribou és a Genesis Analytics kutatócégek, a Mastercard Alapítvány partnerségében végzett tanulmány aggasztó trendet tár fel: a tipikusan női feladatok átlagosan 10%-kal érzékenyebbek az automatizálásra, mint a férfiak által végzett munkák. Ez a különbség tovább súlyosbíthatja a nemek közötti egyenlőtlenséget egy olyan régióban, amely már különféle társadalmi-gazdasági problémákkal küzd. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az alacsonyabb bérű pozíciók, amelyek a kiszervezési szektor munkahelyeinek lenyűgöző 68%-át teszik ki, különösen sebezhetőek. Riasztó, hogy a becslések szerint ezekhez a szerepkörökhöz kapcsolódó feladatok akár 40%-a is automatizálható. Ez a megállapítás hangsúlyozza azokat a sürgős stratégiákat és beavatkozásokat, amelyek szükségesek a technológiai fejlődés potenciális negatív hatásainak enyhítésére. A automatizálás által támasztott jelentős kihívások ellenére a csúcstalálkozón részt vevő szakértők optimizmusukat fejezték ki a nők és a fiatalok előtt álló lehetőségekkel kapcsolatban, hogy magasabb szakképzettséget igénylő, jövedelmezőbb pozíciókba lépjenek.

Hangsúlyozták, hogy megfelelő képzéssel és oktatási befektetésekkel a munkaerő képes lenne alkalmazkodni a folyamatosan változó munkaerőpiachoz, és kihasználni az AI fejlődése által teremtett új lehetőségeket. Több mint 1000 érdekelt fél, köztük politikai döntéshozók, üzleti vezetők és különböző területek szakértői gyűltek össze a Globális AI Csúcstalálkozón, hogy megvitassák az AI kulcsszerepét Afrika jövőjének formálásában. Paul Kagame ruandai elnök, aki megnyitotta a csúcstalálkozót, hangsúlyozta az innováció és a kapcsolódás szükségességét, mint a befogadó AI növekedésének alapelveit az egész kontinensen. Megjegyzései egy rugalmas és ellenálló munkaerő vízióját tükrözték, amely készen áll a növekvő digitális gazdaságban való boldogulásra. A csúcstalálkozó vitáit tovább gazdagították olyan vezetők észrevételei, mint Bosun Tijani, Nigéria kommunikációs minisztere, aki hangsúlyozta a stratégiai együttműködés fontosságát az afrikai országok között, miközben a nemzeti szuverenitás megőrzésének szükségessége mellett is érvelt, ahogy minden ország saját útját járja az AI fejlődésében. A csúcstalálkozó egyik fő témája az afrikai AI kapacitások kiépítésének sürgető szükségessége volt. A vezetők egyetértettek abban, hogy a technológiai fejlődés igazságosabbá tétele elengedhetetlen az AI előnyeinek kihasználásához minden népességi szegmensben, különösen a marginalizált csoportok számára, akik ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy kiszorulnak ebből a technológiai változásból. Összefoglalva, az első Afrikai Globális AI Csúcstalálkozó nemcsak az automatizálás és az AI kockázataira hívta fel a figyelmet, különösen a nőkre vonatkozóan, hanem fontos beszélgetéseket is generált a méltányosabb és befogadóbb jövő felé vezető utakról. A készségekbe, képzésbe és együttműködési rendszerekbe történő folyamatos befektetés elengedhetetlen lesz, ahogy az afrikai országok célja a munkahelyek megvédése az automatizálástól, miközben kihasználják az AI potenciálját a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás előmozdítására.