A legutóbbi Washington D. C. -ben megrendezett Axios Future of Health Summit keretében Oliver Kharraz, a Zocdoc ügyvezető igazgatója és alapítója értékes betekintést nyújtott az augmentatív mesterséges intelligencia (MI) átalakító szerepéről az egészségügyben. Bemutatta a "szuperemberi" MI koncepcióját — fejlett eszközöket, amelyek célja sok orvosi funkció kiegészítése vagy akár helyettesítése, és amely ígéretet tesz arra, hogy jelentősen javítja a betegellátás minőségét miközben csökkenti az egészségügyi költségeket. Kharraz több ígéretes MI-alkalmazást is kiemelt, köztük korszerű fordítási szolgáltatásokat, amelyek áttörik a nyelvi akadályokat a páciensek és az ellátók között a jobb kommunikáció érdekében. Emellett az MI növelheti a működési hatékonyságot azzal, hogy megjósolja a betegek elmaradását, így optimalizálva az időpontfoglalást és az erőforrások kezelését, ezzel csökkentve a zavarokat és növelve a hozzáférést. A Zocdoc úttörő szerepet tölt be ebben a megközelítésben, ugyanis elindított egy MI-alapú telefonos asszisztenst, amely képes több hívást egyidejűleg kezelni, és intuitíven irányítani azokat a hívó igényei szerint. Ez az innováció csökkenti a várakozási időket, gördülékenyebbé teszi az időpontfoglalást, javítja a páciensélményt, és enyhíti az adminisztratív terheket az egészségügyi személyzeten. Bár hangsúlyozta az MI forradalmi potenciálját, Kharraz hangsúlyozta, hogy nem az orvosok helyettesítésére szolgál, hanem kiegészítő feladatok ellátására — például időpont-ütemezés, adatok feldolgozása és a kezdeti betegkommunikációk esetén — ezáltal növelve a rendszer hatékonyságát és lehetővé téve az klinikusok számára, hogy inkább a közvetlen ellátásra fókuszáljanak. Az MI fejlődését az egyszerű, környezeti hallgatásra képes alkalmazásoktól kezdve az összetettebb szerepekig követette, melyek ma már alapvető részei az egészségügyi szolgáltatások összekapcsolásának — tükrözve a Zocdoc vízióját, miszerint az MI legyen az „egészségügy kötőszövete”, összekötve a betegeket, szolgáltatókat és funkciókat intelligens technológia segítségével. A működési előnyökön túl az MI javíthatja a kommunikációt, megjósolhatja a betegmagatartást, automatizálhat rutinfeladatokat, csökkentheti a hibákat, növelheti a hozzáférést az ellátáshoz és személyre szabhatja a kezelést. A klinikusok így nagyobb betekintést nyerhetnek a nagyméretű adathalmazokból, valós idejű eredményfigyeléssel és proaktív kezelési stratégiák alkalmazásával. Ezen felül az olyan MI-alapú megoldások, mint a Zocdoc telefonos asszisztense, kezelik a hosszú várakozási időket és a foglalási problémákat, lehetővé téve okosabb híváskezelést és irányítást, ezáltal csökkentve a frusztrációt, javítva az időpontok megtartását és optimalizálva a rendelők munkafolyamatait. A növekvő kereslet és erőforrások szűkössége közepette az augmentatív MI útvonalat kínál a fenntarthatóság felé. Az adminisztratív feladatok automatizálása lehetővé teszi a klinikai személyzet számára, hogy összetettebb döntésekkel és közvetlen betegkapcsolattal foglalkozzanak, ezáltal növelve a munkával való elégedettséget és a betegelégedettséget. Ugyanakkor az MI alkalmazásakor fontos aggályok merülnek fel az adatvédelem, az adatbiztonság és az etika kérdéseiben.

Az orvosok bizalmának megőrzése, a betegbiztonság garantálása és az átlátható, megbízható MI használat elengedhetetlen. Kharraz hangsúlyozta, hogy az MI célja az emberi klinikusok támogatása, nem pedig helyettesítése, a kiegyensúlyozott integráció érdekében. Átfogóbb értelemben a Zocdoc kezdeményezései példázzák az egészségügy digitális átalakulását, ahol a technológia a támogatótól alapvető elemévé vált a szolgáltatásnyújtásnak. Az MI, a gépi tanulás és az adat-analitika központi szerepet játszanak a gondozási koordináció, a hozzáférési egyenlőtlenségek és a költséghatékonyság problémáinak megoldásában. Az Axios Summit által nyújtott betekintések a innováció, a szakértelem és a betegközpontú tervezés összefonódását mutatják. Olyan cégek, mint a Zocdoc, vezető szerepet töltenek be a hagyományos egészségügyi akadályok ledöntésében, szolgáltatásaikat hozzáférhetőbbé, hatékonyabbá és rugalmasabbá téve. Összegzésként Oliver Kharraz az MI-t olyan erőként látja, amely támogatja az egészségügyi szolgáltatókat, javítja a betegélményt és egyszerűsíti az operációkat az ellátási lánc egészében. Miközben az emberi tényező nem pótolható, a „szuperemberi” MI-képességek integrálása forradalmasítani fogja az egészségügyet, okosabbá, gyorsabbá és betegközpontúbbá téve azt.