Csak néhány nappal azután, hogy Leo XIV pápa átvette a katolikus egyház vezetését, azonnal az mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozott. Beiktatási sajtóbeszédében elismerte az AI „óriási potenciálját”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy biztosítani kell, hogy mindenki számára hasznos legyen. Első beszédében a bíborosokhoz azt a neve választásának okát is elmagyarázta, melyet a XIX. század végén lezáró XIII. Leó pápa ihletett. XIII. Leó a Ipari Forradalom által felvetett kihívásokkal nézett szembe, munkásjogokért küzdött a növekvő kapitalizmussal és új technológiákkal szemben. Hasonlóképpen, Leo XIV szerint az egyháznak ismét védenie kell az emberi méltóságot, az igazságosságot és a munka értékét a mai AI-vezérelt forradalom közepette. Első pillantásra az AI és a katolicizmus nem tűnnek valószínű párosításnak—Silicon Valley nem ismert arról, hogy irányelveket kérne a Vatikántól. Azonban a történelmi szempontok azt mutatják, hogy az egyház régóta aktívan foglalkozik a technológiával, támogatva az innovációt, miközben kritizálja a káros fejlődéseket. Az AI mély kérdéseket vet fel az emberi élet értelméről, így a spirituális meglátások mellett a technikai szakértelem is elengedhetetlen. A középkorban a katolikus egyház a technológiai fejlődés központja volt, olyan ötleteket támogatott, amelyek szerint a technológia visszaállíthatja az ember eredeti tökéletességét. A kolostorok az „ora et labora” (ima és munka) mottót hordozták, és olyan találmányokat fejlesztettek ki, mint a dagályvízi vízimalmok, valamint úttörő metallurgia, malmok, órák és nyomdák.

Még ma is, a katolicizmus megünnepli négy védőszentjét a mérnökök számára. Brian Green, katolikus etikus szerint a történelemben az egyház pozitívan fogadta a technológiát, ugyanakkor elutasította azokat az innovációkat, amelyek veszélyeztetik az emberi életet, például a fogamzásgátlást vagy a nukleáris fegyvereket. Ferenc pápa segített modernizálni az egyház technológiai megközelítését. Felismerve a elszigetelődési kockázatot, olyan tech vezetőkkel találkozott, mint Mark Zuckerberg és Tim Cook, a Vatikánban szervezett hackathonokat, és dicsérte a felelős technológiai fejlődést a 2015-ös enciklikájában, Laudato Si-ban. Ugyanakkor figyelmeztetett az irányítás nélküli AI fejlesztés ellen, ami csak néhány keveset gazdagít, miközben elfelejti az emberiség szükségleteit. Ellenezte, hogy az AI-t mint tökéletes, isteni hatalmú autoritást kezeljék, inkább az emberi akarat megújítására, tiszteletben tartására szólítva fel. Ferenc pápa a „új keresztény humanizmus” szükségességét is hangsúlyozta, amely az emberi és a vallási értelmet ötvözi. Az egyház szerepvállalása az AI-vitában alapvető, mert az AI felemelkedése sürgős erkölcsi és spiritualitás kérdéseket vet fel: a hatalom koncentrációjának megakadályozása, gazdasági igazságosság biztosítása, annak eldöntése, hogy mely munkákat delegáljuk az AI-nak, és melyiket tartjuk meg az emberi méltóság megőrzése érdekében, valamint az AI szerepének kérdése a művészi alkotásban. Ezek a kérdések összhangban vannak a vallásban is központi szerepet játszó emberi alapvető kérdésekkel. A vallási meglátások mintaadóak lehetnek ebben az átalakuló korszakban, bár a vallás nem állítja, hogy minden kérdésre választ ad. Történelmi szinten IX. Leó pápa példája mutatja ezt a megközelítést a 1891-es Rerum Novarum enciklikájában, amely a munkások jogait védte az Ipari Forradalom idején, és megteremtette az vallási alapú napok alapját annak érdekében, hogy az emberek ne váljanak puszta árucikké. Most Leo XIV pápának kivételes lehetősége van arra, hogy ezeket az alapelveket korszerűsítse és alkalmazza az AI által támasztott kihívásokra a 21. században.