Ayad Akhtar megragadó új darabja, a *McNeal*, a Lincoln Center Theater-ben bemutatja egy neves író hanyatlását és a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) kreativitásra és eredetiségre gyakorolt hatását. Robert Downey Jr. 40 év után tér vissza a színpadra, és a darab fontos kérdéseket vet fel az AI írásban és művészetben betöltött szerepéről. Akhtar, aki Pulitzer-díjat nyert a *Disgraced* című művéért, elismeri az AI kognícióra és írásra gyakorolt átalakító hatását. Ahelyett, hogy teljesen elutasítaná, azt sugallja, hogy segítheti az emberi írókat. Ő és Downey, valamint a rendező Bartlett Sher élénk beszélgetést folytattak a darab témáiról, az AI és a szélesebb körű kérdések, mint az identitás és a cancel kultúra, metszéspontjairól. Jacob McNeal karaktere azokat a művészek harcait testesíti meg, akik navigálnak egy változó kulturális tájban.

Akhtar befolyásos írókat említ, arra gondolva, hogyan reagálhatnának a modern kihívásokra. Elkötelezettségét fejezi ki a művészet védelme mellett, annak ellenére, hogy elismeri az AI és a vállalati érdekek által támasztott etikai bonyolultságokat. A beszélgetés áttér az LLM-ek kreatív folyamatokban való hatékonyságára, Downey megjegyzi, hogy bár hiányzik belőlük az emberi kreativitás finomsága, érdekes eredményeket tudnak produkálni. Sher hangsúlyozza, hogy a rendezés és a művészi értelmezés lényege egyedülállóan emberi marad, és nehéz technológiával reprodukálni. Miközben az AI kreativitásra gyakorolt hatását vizsgálják, Akhtar történelmi precedensekre mutat rá a művészi hatások és apropriációk tekintetében, a jelenlegi helyzetet Shakespeare gyakorlatához hasonlítja. Downey kiemeli az élő színház esetlegesen átformáló élményét a digitális technológiák, mint az *ABBA Voyage* felemelkedése közepette, míg Akhtar optimistán látja a színház tartós emberi kapcsolatát. Végső soron a *McNeal* elgondolkodik az AI által a művészetkészítés számára bemutatott kihívásokon és lehetőségeken, Akhtar azzal a céllal, hogy autentikusan integrálja az AI-t kreatív folyamatába. Beszélgetésük rávilágít arra a hitre, hogy bár a technológia átalakítja a tájat, a színház mély emberi élménye pótolhatatlan marad.