Donald Trump elnök legutóbbi költőútonja a Közel-Keleten jelentős fordulatot hozott az Egyesült Államok ofenzív politikájában a fejlett mesterséges intelligencia (MI) chipek exportja terén. Ez az utazás szakított azzal a korábbi korlátozással, amely a érzékeny technológiák terjedését próbálta kontrollálni. Útja során Trump jóváhagyta több fontos MI chip-megállapodást kulcsfontosságú Arab-öbölbeli országokkal, különösen az Egyesült Arab Emírségekkel (EAE) és Szaúd-Arábiával. Ezek a megállapodások kiterjedt együttműködést foglaltak magukban vezető amerikai technológiai cégek, mint például a Nvidia, AMD és OpenAI és azok öbölbeli partnerei között. Ez a politikai változás egy szélesebb amerikai stratégia része, mely összekapcsolja a csúcstechnológiai MI chipekhez való hozzáférést átfogó kereskedelmi tárgyalásokkal. Ez a megközelítés eltér a korábban, Joe Biden elnöksége alatt alkalmazott export-korlátozásoktól, melyek célja az érzékeny technológiák átadásának megakadályozása olyan országoknak, amelyek Kínához kötődnek. A keretrendszer módosításával a jelenlegi politika lehetővé teszi a szövetséges Öböl-menti országoknak, hogy fejlett MI technológiákat szerezzenek kereskedelmi megállapodások keretében, ezáltal erősítve gazdasági és technológiai kapcsolataikat. A legkézzelfoghatóbb eredménye ennek az új megközelítésnek Szaúd-Arábia ígéret-arról, hogy mintegy 600 milliárd dollárt fektet az Egyesült Államokba. Ez a jelentős beruházás jól mutatja a közelmúltbeli megállapodásokból eredő gazdasági elköteleződés mélységét az USA és az Öböl-menti országok között. Emellett számos más vállalat, nemcsak MI chipgyártók, gyorsan bővül a régióban.

Különösen olyan cégek, mint a Scale AI, a Google és más nagy technológiai vállalatok gyorsítják jelenlétüket a Közel-Keleten, az üzleti környezet kedvező feltételei és ezeknek az együttműködéseknek a stratégiai lehetőségei miatt. Ennek a politikai váltásnak ugyanakkor felmerültek aggodalmak a nemzetbiztonság szakértői körében. A kritikusok attól tartanak, hogy a fejlett MI chipek széles körű exportja Öböl-menti országoknak hosszú távon alááshatja az USA vezető szerepét az MI fejlesztésében. Félnek attól, hogy ilyen technológia véletlenül meg erősítheti az autokratikus rezsimeket, amelyek között akadnak, amelyeket Kínával kötött kapcsolatok jellemeznek, és ezáltal az adverszárus erők számára érzékeny MI-felhasználási képességeket biztosítana. A bírálók szerint ez a stratégia ellentétes Trump régi "America First" (Amerika mindig első) politikájával. Állítják, hogy a létfontosságú MI technológiák offshore fejlesztésének támogatása sérti a hazai innovációt, és csökkenti az USA ellenőrzését a kulcsfontosságú technológiai fejlődések felett. Ez gyengítheti Amerika képességét arra, hogy alakítsa az MI jövőjét és alkalmazását. Speciális aggodalmak között szerepel az esetleges visszaélések veszélye, ha külföldi kormányok, amelyek hozzáférnek ezekhez a technológiákhoz, ultra-erős MI modelleket használnának fel, különösen megfigyelés és kiberhadviselés terén. Emellett nőhet a stratégiai függőség az USA és az Öböl-menti országok között, amely bonyolíthatja a jövőbeli gazdasági és külpolitikai döntéseket. Összegzésképpen: Trump elnök Közel-Keleti útja egy figyelemreméltó átrendeződést indított el az USA MI exportpolitikájában, amely közelebb hozza a technológiai együttműködést az Öböl-partnerekkel, miközben enyhíti a korábbi exportkorlátozásokat. Noha ez a kezdeményezés jelentős gazdasági beruházásokat és erősebb kereskedelmi kapcsolatokat ígér, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a nemzetbiztonság, a technológiai vezetés és az USA külpolitikájának jövője tekintetében. A változó helyzet óvatosságot igényel, mivel az árnyékában zajló globális verseny miatt az egyensúly a gazdasági előnyök és a technológiai vezetés megőrzése között ingatag marad.