Az elnök Trump legutóbbi bejelentése szerint több milliárd dolláros mesterséges intelligencia (MI) megállapodások születnek amerikai technológiai vállalatok és a Perzsa-öböl menti országok között, ami jelentős aggodalmat váltott ki washingtoni politikusok és biztonsági szakértők körében. Míg egyesek ezeket a megállapodásokat az USA globális vezető szerepének erősítésének tekintik az MI terén, egyre növekvő, kétpárti csoportokban tevékenykedő kínai-párti hangok figyelmeztetnek arra, hogy az érzékeny amerikai technológia indirekt módon a kínai érdekeket szolgálhatja. Az ilyen aggodalmak középpontjában azok a Perzsa-öböl menti országok állnak, különösen Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek már hosszú ideje tartanak kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat Kínával, növelve annak a kockázatát, hogy exportált MI-technológiák és fejlett alkatrészek cserbenhagyhatók vagy hozzáférhetővé válhatnak kínai szereplők számára. Ezt a kockázatot tovább fokozza a technológia geopolitikai érzékenysége, különösen az amerikai-kínai feszültségek közepette, amelyek az technológia feletti világméretű uralom és nemzetbiztonság kérdésében jelentkeznek. Egy különösen vitatott kérdés az az elképzelés, hogy több mint egymillió fejlett MI-chipet exportáljanak az Egyesült Arab Emírségekbe, amely jelenleg komoly mérlegelés alatt áll az amerikai illetékesek körében. Ezek a legmodernebb chipek összetett MI-rendszereket működtetnek, és azok átültetése az USA közvetlen ellenőrzése fölött kívülre problémákat vet fel, attól tartva, hogy azok visszaélés vagy engedély nélküli átadás révén kerülhetnek rossz kezekbe, amivel veszélybe kerülhet az USA nemzetbiztonsága. Kritikusok szerint a jelenlegi amerikai szabályozási rendszer nem nyújt elegendő védelmet ilyen kockázatok megelőzésére. Válaszul a Képviselőházi Különleges Bizottság, amely az Államok Kínai Kommunista Párti kérdéseivel foglalkozik, törvénytervezetet tett közzé az MI-chip-ek és a hozzájuk kötődő technológiák exportjának szigorítására, célul tűzve ki a felügyelet erősítését és annak megakadályozását, hogy az amerikai MI-technológia harmadik országokon keresztül kínai hálózatokba szivárogjon.

Ez egyben tükrözi az általános kongresszusi törekvést is, hogy kezeljék a globalizált technológiai ellátási láncok sebezhetőségeit, ahol a kereskedelem és a biztonsági érdekek összekapcsolódnak. Ezekhez a aggodalmakhoz kapcsolódik az utóbbi időben – az amerikai exportkvóták változása révén – új irányokat mutató nemzetközi szabályozási politika. A Kereskedelmi Minisztérium mostantól kizárólag kifejezett jóváhagyással engedélyezi az olyan fejlett MI-technológiák kivitelét, ami egy lépés a korábbi, kevésbé szigorú szabályozási hangvételhez képest az Biden-adminisztráció idején. Ez a változás a megnövekedett kockázatok elismerése, amelyek az AI technológia szabályozatlan terjesztésére vonatkoznak, különösen olyan régiókban, ahol átláthatatlan szabályozási környezet vagy geopolitikai riválisokhoz való kötődés jellemző. Az exportkontrollok mellett néhány amerikai politikus aggódik amiatt, hogy az MI-infrastruktúra Ázsiába, különösen a Perzsa-öböl menti országokba való áthelyezése felmerülhet, amit a kormányzati támogatások és stratégiai partnerségek motiválnak. Bár ez a lépés lehetőséget adhat a technológiai vállalatok bővülésére, ugyanakkor alááshatja a hazai MI-kutatást és csökkentheti az USA irányítását az új technológiák felett. Ezek a több szálon összefonódó tényezők komoly kihívást jelentenek az amerikai politikának: egyrészt a gazdasági és diplomáciai előnyök kihasználása az MI-tevékenységekben a Perzsa-öböl menti országokkal, másrészt az érzékeny technológiák védelmének szükségessége a rivális országokkal szemben. A Trump-kormány által indított lépések az amerikai technológia expanziójára irányulnak, megőrizve a versenyképességet a gyorsan fejlődő technológiai területen, de a megfelelő óvintézkedések hiányában a kulcsfontosságú technológiák indirekt módon erősíthetik versenytársaikat, például Kínát. Ez a helyzet rávilágít a globális technológiai irányítás változó térképére, ahol az innováció felgyorsulása és a komplex geopolitikai kapcsolatok – mint például a Perzsa-öböl és Kína közötti kapcsolatok – sokszor rendkívül finom politikai reakciókat és nemzetközi együttműködést igényelnek. A jövőben a törvényhozói és végrehajtói lépések átfogóan kell kezeljék ezeket a kihívásokat az exportok szabályozásától, az amerikai MI cégek külföldi ügyeinek etikai irányelvekkel való összhangba hozásán át a hazai MI ökoszisztéma megerősítéséig, amely alapvető fontosságú az amerikai technológiai vezetés és nemzetbiztonság fenntartásában. Összegzésképpen elmondható, hogy az USA és a Perzsa-öböl menti országok közötti MI-vállalások kibontakozása ellentétes prioritásokat tükröz az amerikai kül- és technológiapolitikában: a globális MI-piacvezetés iránti törekvést és az érzékeny technológiák ellenőrzésének nélkülözhetetlen szükségességét, hogy azok ne szolgálják külső riválisok geopolitikai érdekeit. Washington reakciója nagyban befolyásolja majd mind az USA nemzetbiztonságát, mind a technológiai és innovációs globális erőviszonyokat.