David Sacks, a Fehér Ház illetékese, aki az AI- és kriptovalutapolitikákat felügyeli, jelentős politikai váltást helyezett kilátásba az amerikai mesterséges intelligencia technológiák szabályozásában. A kormány úgy döntött, hogy visszavonja a „diffúziós szabályt”, amelyet eredetileg Biden-adminisztráció vezetett be. Ez a szabály szigorúan korlátozta az amerikai AI-technológiák globális elterjedését, hogy megakadályozza az ellenséges országokat abban, hogy olyan eszközökhöz jussanak, amelyek veszélyeztethetik az USA vagy a globális biztonság érdekeit. A gépi tanulási technológiák exportját és terjesztését az USA határain túl korlátozó diffúziós szabály megnehezítette az amerikai vállalatok és intézmények számára, hogy igénybe vegyenek vagy megosszák azokat bizonyos ellenséges országokkal, ezzel csökkentve a kibertámadások, kémkedés vagy katonai felhasználás kockázatait az USA vagy szövetségeseik ellen. Ez a döntés jelentős változást jelez az amerikai AI-gazdálkodás nemzetközi szinten. Sacks elmagyarázta, hogy a lépés célja stratégiai partnerségek erősítése és az együttműködés fokozása az AI fejlesztésében és alkalmazásában többek között a Közel-Keleten is. Ez az régió az AI befektetések fontos központjává vált, köszönhetően gazdagságának és annak a célnak, hogy vezető szerepet töltsön be a legkorszerűbb technológiai szektorokban. A diffúziós szabályhoz hasonló korlátozások feloldása lehetővé teszi a kereskedelmi és kutatási együttműködések mélyítését a Közel-Keleten, könnyítve a technológiaátvitelt és közös AI-kutatásokat, ezzel ösztönözve a befektetéseket és az információk megosztását, valamint közös, stratégiai és kereskedelmi előnyöket kínáló megoldásokat. Ez a politikai változás finomhangolt egyensúlyt mutat a nemzetbiztonsági kérdések és a globális versenyképesség, valamint az AI területén való vezető szerep fenntartása között.

Míg Biden idején a diffúziós szabályt óvatosságból vezették be, hogy megelőzzék az AI-képességek geopolitikai feszültségek fokozódását vagy ellenségesek támogatását, a változó geopolitikai és gazdasági helyzetek miatt felülvizsgálatra került. Sacks hangsúlyozta, hogy a diffúziós szabály visszavonása nem gyengíti az USA azon elkötelezettségét, hogy védje az érzékeny technológiákat, hanem inkább refokozza a politikát, lehetővé téve az építő jellegű nemzetközi partnerségeket, miközben továbbra is kezeljük a biztonsági kockázatokat. A hatások összetettek: a Közel-Kelet országai hasznot húzhatnak abból, hogy könnyebben hozzáférnek fejlett amerikai AI-technológiákhoz, gyorsítva gazdaságuk diverzifikációját, javítva közszolgáltatásaikat és megerősítve katonai és hírszerzési kapacitásukat. Ugyanakkor az együttműködés fokozódása aggodalmat kelthet más nagyhatalmak körében, akik attól tartanak, hogy ezen technológiai szövetségek és regionális hatalmi egyensúlyok eltolódnak. A szakértők szerint a diffúziós szabálytól való eltávolodás új keretrendszerek és védelmi intézkedések kidolgozását teszi szükségessé, mint például finomított export kontrollok, közös kiberbiztonsági intézkedések és transzparens diplomáciai megállapodások, amelyek megvédik a visszaéléstől és biztosítják az felelős AI-közreműködést. Összefoglalva, Sacks bejelentése új szakaszt jelez az amerikai AI-politikában, amely az ellenőrző szabályozástól a szorosabb technológiai együttműködés felé vezet, különösen a Közel-Keleten. Ez a változás elismeri az AI egyre növekvő szerepét mint globális áttörő technológia, és hangsúlyozza, hogy a biztonságot az innovációval és a partnerséggel kell egyensúlyba hozni a komplex geopolitikai helyzetek közepette. Az AI gyors fejlődése mellett ezek a politikai döntések döntő hatással lesznek a globális AI-stratégiára, befolyásolva a gazdasági növekedést, a biztonságot és a nemzetközi kapcsolatokat a következő években.