Vladimir Putyin hosszú távú elszigeteltsége az internettől és a modern technológiai fejlődésektől jelentősen akadályozza Oroszország előrehaladását a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia (MI) területén. Az Ukrajna 2022-es megszállása után bevezetett szankciók óta az ország jelentős korlátokkal küzd a kulcsfontosságú hardverek, például fejlett félvezetők és grafikus feldolgozó egységek beszerzésében. Ennek következtében Oroszország a globális MI-képességi rangsorban most a siralmas 31. helyen áll, ami aggodalomra ad okot a nemzetközi színtéren való versenyképessége miatt. A technológiai munkaerő körülbelül 10%-ának elvándorlása súlyosbítja ezeket a nehézségeket. Azok a szakemberek, akik nélkülözhetetlenek lehettek volna az MI megoldások fejlesztésében, elhagyták az országot, csökkentve Oroszország innovációs potenciálját ebben az életfontosságú szektorban. Ez a tehetségelvándorlás nemcsak a rendelkezésre álló készségek körét csökkenti az országon belül, hanem korlátozza azt is, hogy Oroszország részt vehessen versenyképes MI-fejlesztésekben, melyek egyre kritikusabbá válnak a modern katonai alkalmazások számára. Ezeket a körülményeket figyelembe véve Oroszország riválisai, különösen Ukrajna szövetségesei, lehetőségeket azonosítottak, hogy stratégiai lépéseket tegyenek, amelyek tovább akadályozhatják Oroszország technológiai fejlődését. Az egyik ilyen taktika a félvezető szankciók folytatása, amelyek célja Oroszország hozzáférésének korlátozása a lényeges technológiához.

Ráadásul a magasan képzett technikai szakemberek Oroszországból való egyre növekvő elvándorlása egy tehetségvákuumot hozhat létre, amely aláássa az ország technológiai képességeit. Emellett erőfeszítések történnek Oroszország stratégiai hiányosságainak belső közvetítésére, azzal a céllal, hogy destabilizálják Putyin adminisztrációjának támogatását, hangsúlyozva a csökkent technológiai erő eredményeit. Eldöntetlen jövője ellenére néhány kezdeményezés Oroszországban a modernizációra törekszik. Például a Sberbank, egy neves pénzügyi intézmény, együttműködő MI-kutatási projektbe lépett Kínával, ami külföldi szakértelem és innováció kihasználására tett kísérletet tükröz. Ezen kívül a lehetséges rendszerváltásokról folytatott beszélgetések arra utalnak, hogy van egy sürgető szükség a vezetési átalakulásra, amely technológia-barátabb környezetet teremthet. Azonban ezen erőfeszítések hatékonysága továbbra is kérdéses, mivel a rendszerszintű problémák és az infrastrukturális kihívások továbbra is terhet jelentenek az ország számára. Ahogy a globális technológiai táj folyamatosan változik, és a mesterséges intelligencia a katonai és technológiai fölény kritikus elemévé válik, Oroszország egy kulcsszituációban találja magát. Ha nem foglalkozik technológiai hiányosságaival és nem aknázza ki erőforrásait az MI fejlesztésére, az ország kockázatot vállal, hogy még jobban lemarad a riválisaitól mind a polgári technológiában, mind a katonai képességek terén. A modern technológiához való korlátozott hozzáférésből adódó kihívások, a munkaerő elvándorlás és a stratégiai szankciók a riválisok részéről valószínűleg továbbra is akadályozni fogják Oroszország mesterséges intelligenciára vonatkozó aspirációit a belátható jövőben.