Az kriptovaluta piaca elveszítette korábbi durranását és lendületét. Évekig tartó száguldó ciklusokat és figyelemfelkeltő ugrásokat követően az 2025-ös „bull run” várakozásai alulteljesítenek gazdasági kihívások, szabályozói nyomás és csökkenő retail érdeklődés miatt. A likviditás szűkül, a nyilvános figyelem máshová irányult, így egy csendesebb, elmélyültebb környezet alakult ki. Szinte egy évtizeden keresztül a blokklánc innovációja látványos és spekulatív volt, projektek próbálták elérni a vírusmarketinget, memecoinok gyorsan szárnyaltak és estek vissza. Ez hatalmas hozamokat hozott néhányaknak, de sokak számára zavaró volt. A zaj mögött néhány fejlesztő valódi felhasználási lehetőségekért küzdött, de hangjuk gyakran elnyomta a gyors profitokat hajszoló piacnyüzsgés. Most, ahogy a hype csökken, világossá váltak azok a hibák is, amelyek ebben az időszakban jellemzőek voltak. Sok projekt nem rendelkezett valódi, gyakorlati felhasználási esetekkel, még ígéretes területek, mint a DAO-k, DeFi és NFT-k is gyakran csak korai kísérleti szakaszban rekedtek. A kormányzás gyengécske volt, az infrastruktúra hiányos, a felhasználói aktivitás csökkent, ahogy a újdonság elveszett. Ez hitelességi rést teremtett, és katartikus megbékélésre kényszerítette az iparágat. Ez a visszaesés azonban lehetőséget is kínál: a spekulatív réteg leszállt, teret engedve az igazi fejlődésnek. Nem összeomlásról van szó, hanem egy reset-ről – arról, hogy újrahangoljuk a blokkláncot a gyakorlati hatásokkal. A következő szakasz nem szórakoztatásról vagy mesterséges szűkösségről szól, hanem olyan rendszerek kiépítéséről, amelyek megoldásokat nyújtanak, koordinációt tesznek lehetővé, és tartós értéket teremtenek. Ez az átmenet már folyamatban van: a szabályozás magasabb szintű elvárásokat támaszt, a finanszírozó intézmények szelektívebben választanak, a közösségek pedig átláthatóságot és hasznosságot követelnek. A piac a hype-központú ciklusokról alkalmazásközpontú növekedésre változik. A lendület megmaradt, de a szabályok változnak. A fejlődéshez az iparágnak el kell térnie attól, hogy mi lesz vírusos, ahelyett, hogy azt, ami tartós marad, helyezi előtérbe. A protokollokat hosszú távra kell tervezni, a governance-t elszámoltathatóság kell jellemezze, a token-ek gazdaságának pedig arra kell ösztönöznie a felhasználókat és a közösségeket, hogy fenntartható módon induljanak el, ne csak az elsőre való spekulációra építve. Fontos, hogy a blokklánc összekapcsolódjon a való élet rendszereivel, ne működjön izoláltan. Ennek jelei már láthatók. Feltörekvő projektek a infrastruktúrára, regeneratív finanszírozásra, decentralizált tudományra és árucikkekkel támogatott ökoszisztémákra fókuszálnak – olyan területekre, amelyeket korábban a tőke és a koordináció általában félredobott.

Egyesek helyi tulajdonosi modellekkel és közösségi irányítással kísérleteznek, a blokkláncot használva az eddig inkább informális rendszerek formalizálására. Bár ezek a történetek kevés hype-t kapnak, vitathatatlanul a legfontosabbak közé tartoznak. A mai eszközök lehetővé teszik decentralizált struktúrák kialakítását, ahol a döntések átláthatók, az értékáramlás követhető, az eredmények mérhetőek. Ennek eléréséhez nem elég a kód: fegyelemre, jogi összhangra, szabályozói jövőképre, valódi partnerségekre és hosszú távú vízióra van szükség. A kihívás nemcsak technológia építése, hanem működőképes rendszerek kialakítása. A lényeges kérdés, hogy a blokklánc át tud-e kerülni a spekulatív szegélyekből a koordináció központi szerepébe – például pénzügyi inklúzió, erőforrás-gazdálkodás és intézményi tartósság terén, ahol a hagyományos rendszerek nem kielégítőek. A válasz a tízéves elkötelezett, szervezett innováción múlik, nem pedig a múló trendek hajszolásán. Ez nem idealizmus, hanem szükségszerűség. Globális alapvető rendszerek – földtulajdon, energiaellátás, tiszta víz – még mindig hatékonytalanok vagy hiányoznak, sürgősen jobb kormányzásra szorulnak. A blokklánc nem csodaszer, de új keretrendszert kínál a transzparens, participatív és elszámoltatható döntéshozáshoz. Ha ötvözzük való világban szerzett szakértelemmel és intézményi végrehajtással, képes lehet átformáló rendszerek felszabadítására. A spekuláció nem tűnik el – és nem is kell –, de a dominanciája véget kell érjen. Ahhoz, hogy a Web 3. 0 betöltse ígéretét, relevánsnak kell lennie a mindennapokban, az gazdasági infrastruktúrában és a rendszer megújításában. A valódi hitelesség ott születik, ahol a legnagyobb a hatása. Szerencsére a kitartó alkotók, akik átvészelték a zajt, aktívak maradtak. Olyan projektekbe fognak, amelyek kihívást jelentő régiókban működnek, szabályozási bonyodalmakat navigálnak, és hidakat építenek a láncon belüli irányítás és a lánc-mögötti végrehajtás között. Kerülik a nagy ígéreteket, a kemény munkára és a valós eredményekre fókuszálnak. Ez a következő szakasz: egy csendesebb, céltudatos átmenet a zavarásból az integrációba, a hype helyett a funkció, a szórakoztató tokenek helyett a megerősítő rendszerek felé. Legyen szó mezőgazdaságról, klímavédelemről, digitális azonosításról vagy pénzügyi hozzáférésről, ez az új hullám a tartós örökséget értékeli a rövid távú figyelem helyett. Egyik ilyen kezdeményezés a Kula is, mely egy elsődleges irányt adó blokklánc platform, amely valós világi árucikkekre, például földre, vízre és energiára összpontosít, decentralizált beruházási rendszerek által szervezve. Zambiában működik, Nepálban, és terjeszkedik Malajziába és más helyekre. A Kula példázza ezt az új korszakot, mely kevesebb zavaró tényezővel, nagyobb hatással jár – a hosszú távra és a megfelelésre koncentrálva.