Egy változat ebből a történetből megjelent a CNN Business Nightcap hírlevelében. Ha szeretnéd megkapni a postaládádban, regisztrálj ingyen itt. A mesterséges intelligencia által generált „kosz”—egységes, tömeggyártott tartalom—egyre inkább beszivárgik diavetítésekbe, közösségi médiába, híroldalakra és akár az ingatlanhirdetésekbe is. A Merriam-Webster szerkesztői az „slop”-ot választották 2025 személyes szavuknak, és úgy írják le, mint valami nemkívánatos és átható kifejezést. Előre tekintve, úgy vélem, 2026 lesz az a év, amikor elindul a „100%-ban emberi” marketing kora. Az AI „slop” korábban vicces képeket idézett elő, mint például a „Shrimp Jesus” vagy karikatúraszerű karakterek, de mára sokkal kifinomultabbá vált, és csökkent az interneten jártas felhasználók bizalma azok iránt, akikről régebben könnyen megállapították, hogy hamisak. A hagyományos jelek már jó részt kikoptak: mesterséges fényviszonyok vagy kínos vizuális elemek helyett ma már sokkal nehezebb megkülönböztetni a valódit a mesterségesen generált tartalomtól. TikTokon böngészve most már inkább kihívásnak tűnik: tudod-e külön választani a valódit a gépi másolattól, vagy csak megnyomod a „kedvelést” egy aranyos videó esetében?A legtöbben belefutnak ebbe, és ez frusztráló érzést kelt bennük, hogy becsapták őket. Már pedig ekkor már látható ellenállás is kialakul. Például az iHeartMedia nemrég indított „garantáltan emberi” kampányt, amelyben megígérték, hogy nem alkalmaznak AI-generált személyiségeket vagy zenéket.

Kutatásaik szerint a hallgatók 90%-a—beleértve az AI-eszközök felhasználóit—is előnyben részesíti az ember által készített médiát. Bob Pittman ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a fogyasztók értelmet keresnek, nemcsak kényelmet, különösen a mai zavaros időszakban. Hasonlóképp, a The Tyee, egy kisméretű kanadai független hírportál, szigorú AI-tilalmat vezetett be, és nem hajlandó AI által készített újságírást közölni. Bár a nagyobb hírügynökségek nem követték példájukat, néhányuk, például a The Washington Post, kritikák kereszttüzébe került, miután elfogadták az AI-t, különösen egy hibák tömkelegével teli AI podcast bot esetében. Hollywoodban az AI létezési kérdéseket vet fel. Az Apple TV-s „Pluribus” című sorozat büszkén állítja, hogy ember készítette, míg az AI-„színésznő” Tilly Norwood alkotói hangsúlyozzák, hogy „csak egy digitális kísérlet”, nem pedig helyettesítő ember. A Pinterest növekvő AI-használata elidegeníti a hűséges felhasználókat, és New Yorkban az AI-s viseletű „Friend” nevű eszköz reklámjait vandalizálták olyan üzenetekkel, mint „Az AI nem a barátod”. Egy művész elindított egy Slop Evader nevű böngészőbővítményt, amely szűri a webes keresési eredményeket, kizárólag azokat, amik 2022 november előttiek, tehát a ChatGPT megjelenése előttiek. Bár ez az AI elleni ellenállás még kis mértékű, összehasonlítva a vállalati lelkesedéssel, mellyel az AI potenciális termelékenységet és kreativitást fokozó lehetőségeit hirdetik, nem világos, hogy az anti-AI marketingkísérletek megtérülnek-e. Amint a Wall Street és a vezetők a mesterséges intelligencia csodáit dicsérik, sok fogyasztóban gyanakvás ébredhet. Bár a chatbotok és képgenerátorok szórakoztatóak és hasznosak lehetnek—pl. játékos videók készítése vagy utazási keresések javítása—egyben terjesztik az álhíreket és csapdába csalhatják az embereket káros téves információkkal, ahogy az történt az xAI Grok-jával, amely zavart keltett a Bondi Beach-i lövöldözés idején. Válaszul a felhasználók és alkotók talán készen állnak arra, hogy ellenálljanak az AI uralmának, és inkább olyan termékek és tartalmak értékét helyezzék előtérbe, amelyeket valóban emberek készítettek.