Egy nemrégiben megjelent tanulmány a Buildings című folyóiratban vizsgálja, miért maradnak kihívást jelentőek az épületinformációs modellezés (BIM) és a blokklánc technológia integrálása – két olyan technológia, amelyeket a okosépítészetben gyakran természetesen kompatibilisnek tartanak. Egy hibrid megközelítést alkalmazva, amely az interpretív strukturális modellezést (ISM) és a DEMATEL-elemzést ötvözi, a kutatók 13 fő akadályt elemeztek annak érdekében, hogy megértésük hogyan kölcsönhatásban áll, és hogyan befolyásolják az integráció folyamatát. **Jelentőség** A BIM széles körben használják a digitális építészetben, ahol javítja az együttműködést, a pontosságot és a projekt vizualizációját. A blokkláncot egyre inkább elismerik az adatok, szerződések, fizetések és ellátási láncok biztonságos, decentralizált kezelésében. Együttesen ígéretesek a folyamatok áramvonalasításában, a résztvevők közötti bizalom növelésében, valamint az adatok integritásának javításában az építési projektek során. Ennek ellenére a BIM és a blokklánc integrációja összetett marad. **Azonosított akadályok** A tanulmány az akadályokat három csoportba sorolja: technológiai, szervezeti és környezeti. A technikai kihívások közé tartozik az adatduplikáció és az adatvédelmi kockázatok; a szervezeti problémák abból adódnak, hogy az építőipari vállalatok keveset tudnak a technológiáról, kevés tapasztalattal rendelkeznek; míg a környezeti akadályok jogi és szabályozási problémákhoz kötődnek. Míg a technikai kérdéseket már alaposan tanulmányozták, kevés kutatás foglalkozik a gyakorlati megvalósítással és a kezeléssel. **Módszertan** A szerzők két szakaszos módszert alkalmaztak: irodalmi áttekintést és szakértői konzultációt. A 36 meghívott, okosépítészetben és blokkláncban jártas szakértő közül 15, legalább nyolc év releváns tapasztalattal rendelkező szakértő vett részt.

Ezek képviselték nagy építőipari vállalatokat, egyetemeket és mérnöki tanácsadó cégeket. - *ISM szakasz:* A szakértők értékelték az akadályok közötti kapcsolatokat szimbolikus jelölésekkel („V”, „A”, „X”, „O”), melyek egy Strukturális Ön-Interakciós Mátrixot eredményeztek. - *DEMATEL szakasz:* Az ISM eredményeire alapozva a szakértők értékelték a fő akadályok közötti hatásokat 0-tól (nincs hatás) 4-ig (rendkívül nagy hatás). **Fő eredmények** Az ISM elemzés egy ötfokozatú akadályhierarchiát mutatott: - **Csúcs szint:** A beruházási és megtérülési bizonytalanság (B8), az értékajánlat tisztázatlansága (B9), valamint a résztvevők hozzáállása (B10), amelyek az elbizonytalanodást tükrözik a bevezetésben. - **Alsó szint:** A magas kezdeti költségek (B7) és a jogi/szabályozási kérdések (B13), amelyek gyökeret adnak és minden más kihívást befolyásolnak. - **Középső szint:** A technológiai érettség, a képzés és a szabványok hiányosságai, amelyek befolyásolják, és melyek befolyásoltak is más akadályokat. A MICMAC elemzés meghatározta az akadályokat befolyás szerint: - *Halmozott csoport:* B8–B10, a bizalom hiánya (B11), és a munkafolyamatok változása (B12) inkább más tényezőktől függenek. - *Kapcsolódó csoport:* B1–B4 tartalmaz technikai akadályokat, mint az éretlen infrastruktúra, az integrációs komplexitás, az adatbiztonság és a szabványok hiánya. - *Független csoport:* B5–B7 és B13 hajtják meg a rendszer számos kihívását. Nem találtak autonóm akadályokat, ami megerősíti az összekapcsoltságukat. A DEMATEL rangsorolta az akadályokat központi szerepük szerint, és feltárta az ok-okozati kapcsolatokat: a technikai és szabályozási akadályok (B1–B7, B13) elsődleges hajtóerőként működnek, míg a szervezeti és percepciós akadályok (B8–B12) inkább ezen alapvető problémák eredményeként jelentkeznek. **Következtetések** Ez az alapos tanulmány strukturált, bizonyítékokra alapozott megértést nyújt az akadályokról, hangsúlyozva nemcsak a technikai tényezőket, hanem a bevezetést befolyásoló közvetlen és közvetett hatásokat is. Értékes útmutatást ad az építőipari vállalatoknak, a technológiai fejlesztőknek és a döntéshozóknak, hogy a legfontosabb területekre fókuszáljanak. **Korlátozások** Az szakértői panel főként Kínában tevékenykedett, ami korlátozhatja az eredmények nemzetközi általánosíthatóságát. Emellett a szakértői ítéleteken és az irodalmon alapuló megközelítés torzításokat vagy hiányosságokat is eredményezhet. A jövőben hasznos lehet szélesebb körű, adat-alapú elemzéseket és valós pilot projektek alkalmazását is megfontolni az eredmények validálására és kibővítésére. **Referencia** An, Q. , Bi, X. , Xu, Y. , Chong, H. -Y. , & Liao, X. (2025). Analyzing Barriers of BIM and Blockchain Integration: A Hybrid ISM-DEMATEL Approach. *Buildings*, 15(8), 1370. https://doi. org/10. 3390/buildings15081370 https://www. mdpi. com/2075-5309/15/8/1370