Egy közelmúltbeli vitát váltott ki egy különleges funkció, az úgynevezett "Hőmérséklet Mutató" (Heat Index), amely egy könnyed nyári kalauzként jelent meg, 50 oldalas kiegészítőként, széles körben olvasott újságokban – a Chicago Sun-Times-ban és a The Philadelphia Inquirer-ben – és a King Features szindikálásában. A cél az volt, hogy érdekes és informatív nyári tartalmat nyújtson, azonban a kiegészítő számos ténybeli pontatlanságot tartalmazott, mivel mesterséges intelligencia (AI) segítségével készült. A funkció tartalmazott például könyvajánlókat és megjegyzésértékű idézeteket, amelyek közül sokat kitaláltak vagy helytelenül tulajdonítottak. Vizsgálatok kimutatták, hogy egyes idézeteket hamisan tulajdonítottak nem létező szakértőknek, köztük egy állítólagos Cornell-professzornak, aki teljesen kitalált személy volt. Emellett valódi személyeket is félreállítottak, téves állításokat téve arról, hogy kapcsolódnak például egy nemzeti parkhoz. Marco Buscaglia, a kiegészítőhöz szabadúszóként hozzájáruló író, bevallotta, hogy az AI nyelvi modelljét, a ChatGPT-t használta a tartalom egyes részeinek generálására, ugyanakkor elismerte, hogy nem ellenőrizte alaposan az AI által létrehozott anyagot a beküldés előtt. Ez a felügyelet nélküli AI-használat félrevezető és hamis információk közreadásához vezetett. A téves tartalom átment számos szerkesztőségi szakaszon anélkül, hogy észrevették volna, ami komoly hibákat mutat az ellenőrzési folyamatokban. Mindkét újság nyilvánosan elítélte a pontatlanságokat, hangsúlyozva, hogy az AI által generált tartalom olyan módon való használata, amely megsérti az szerkesztői standardokat, elfogadhatatlan. Megerősítették elkötelezettségüket a hiteles újságírás mellett, és vállalták a felelősséget az elkövetett hibákért. Az eset ráirányítja a figyelmet a helyi újságírás általános kihívásaira is, amelyek a csökkenő költségvetések és munkaerőhiány miatt hanyatlóban vannak.

Ilyen nyomás alatt gyakran a gyors tartalomgyártás felgyorsítására törekszenek, ahelyett, hogy a részletes tényellenőrzésre fordítanák a figyelmet. Az AI-eszközök ígéretesek a könnyűség és hatékonyság szempontjából, de kockázatokat rejtenek, ahogyan itt is látható. A "Heat Index" eset jó példaként szolgál arra, hogy milyen veszélyeket rejt a nem megfelelő AI-használat a médiában. Miközben az AI növelheti a termelékenységet, a megfelelő felügyelet hiányában félrevezető, rossz minőségű tartalmat szabad hozni, amely aláássa a közönség bizalmát, és hozzájárul a dezinformáció terjedéséhez. A médiaetikában és a újságírói szakmában szakértők hangsúlyozzák az erős szerkesztői ellenőrzések és a szigorú tényellenőrzés fontosságát, különösen ahogy az automatizált tartalomkészítés egyre gyakoribbá válik. A technológiai fejlesztések és a újságírói integritás közötti egyensúly megtalálása alapvető ahhoz, hogy a hírszolgáltatók betöltsék hiteles és megbízható tájékoztatás feladatait. A jövőben az újságírói szervezetek, szabadúszók és szindikálók, például a King Features, arra lesznek felszólítva, hogy egyértelmű irányelveket alakítsanak ki az AI-alapú tartalommal kapcsolatban, erősítsék az szerkesztői ellenőrzést és átfogó képzéseket biztosítsanak a hasonló problémák elkerülése érdekében. Ezenkívül a médiafogyasztóknak ébernek kell maradniuk, és kritikus szemmel kell vizsgálniuk az emberi és gépi eredetű tartalom közötti különbségeket. Összefoglalva, a "Heat Index" incidense rámutat arra, hogy az AI egyre fontosabb szerepet tölt be az médiában. Felhívja a figyelmet arra, hogy felelősségteljesen kell használni a technológiát, miközben megőrzik az újságírás alapvető értékeit: az igazságosságot, a pontosságot és a felelősségvállalást. A hír hitelességének megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy tájékozott közéleti diskurzust és egészséges társadalmat biztosítson.