Az élelmiszerhamisítás évente akár 50 milliárd dollárral is drainálja a globális élelmiszeripart, és veszélyezteti a közegészségügyet. A blokklánc, ha szigorúan és reálisan alkalmazzák, életképes megoldást kínálhat erre a rejtett bűncselekményre. Ugyanakkor olyan kihívások akadályozzák széles körű bevezetését, mint a magas költségek, a skálázhatóság, az interoperabilitás, az integrációs problémák, az adatvédelmi aggályok, a szabályozási bizonytalanság és a résztvevők lassú elfogadása. David Carvalho, a Naoris Protocol ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy bár az élelmiszerhamisítás a 12 trillió dolláros globális élelmiszer szektor kisebb részét képezi, mégis komoly problémát jelent, összehasonlítva egy kis nemzet, például Málta GDP-jével. Az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) az élelmiszerhamisítást szándékos megtévesztésként határozza meg az élelmiszer minősége vagy tartalma kapcsán, ide értve az árazás hamisítását, a lopást, a hamisítást és a higításokat. Jelentős esetek közé tartozik a kínai tejben melamintartalom, az európaiak által lóhússal helyettesített marhahús, vagy az olívaolajba olcsóbb olajokat keverő példák. A pénzügyi hatás óriási, de a hírnév sérelme, a szabályozói költségek, jogi viták és a fogyasztói bizalom elvesztése további súllyal nehezítik a problémát. A 2008-as kínai melaminbotrány, amely több mint 300 ezer csecsemőt betegített meg, rámutat a súlyos emberi következményekre. Temujin Louie, a Wanchain ügyvezető igazgatója megjegyzi, hogy az élelmiszerhamisítás által okozott ördögi kör: az egészségügyi aggodalmak csökkentik a fogyasztói bizalmat, ezzel csökkentve az értékesítést és rossz fényt vetve a jogszerű vállalkozásokra, ami az élelmiszeripar rendszerének gyengüléséhez vezet. A globális ellátási láncok komplexitása és átláthatatlansága, különösen a sérülékeny hidegláncok, lehetővé teszik a csalásokat, mivel a kompromittált termékek hamis vagy hamisított formában kerülnek a piacra. Az esetek nemcsak a luxuscikkeket, hanem az alapvető élelmiszereket is érintik, mint a tejtermékek, fűszerek, tengeri termékek, bio termékek, méz és gyümölcslevek. A Carvalho által „információs szigetekként” jellemzett fragmentált adatrendszerek megnehezítik az átláthatóságot a teljes ellátási láncban, lehetővé téve, hogy a csaló termékek észrevétlenül keringenek. A blokklánc ígéretes eszközt kínál a problémák elleni küzdelemben azáltal, hogy decentralizációt – az adatok kontrollját egyik félnek sem adva – és egyedülálló változhatatlanságot biztosít, vagyis a rögzített adatok nem módosíthatók utólag. A szelektív átláthatóság lehetővé teszi, hogy érzékeny adatokat csak az arra jogosult résztvevők érjenek el, míg az okos szerződések automatizálják a folyamatokat és érvényesítik a megállapodásokat. A kriptográfia biztosítja a főkönyv védelmét, az IoT (Internet of Things) érzékelők integrálásával pedig megszilárdul a hamisíthatatlan audit nyomvonal, ami elengedhetetlen a hideglánc integritásához. A gyakorlati alkalmazások megerősítik a blokklánc potenciálját.

A Walmart például, az IBM-mel együttműködve, a Hyperledger Fabric segítségével követi a kínai sertést és az amerikai mangót, ezzel a nyomon követési időt percekre csökkentve. Olyan vállalatok, mint a TE-Food, Provenance, Nestlé, Carrefour és Seafood Souq kutatják a blokkláncot a transzparencia és az élelmiszerbiztonság növelése érdekében. Louie hangsúlyozza, hogy paradigmaváltás szükséges: a közvetítők és a papír alapú dokumentáció feladásával a verifikálható adatok rendszerét kell előtérbe helyezni, míg Carvalho rámutat, hogy a növekvő láthatóság és auditálhatóság elrettentő hatással van a csalások ellen. Bár ígéretes, a blokklánc számos kihívással néz szembe: például a skálázási kérdések, a költségek, a régi rendszerek integrációja, valamint a „garbage in, garbage out” (amire adatot viszünk be, olyat kapunk ki) problémák állnak előtt. A blockchain csak akkor őrzi meg az adat integritását, ha az a láncba kerül; ugyanakkor a külső adatforrások – mint például az oracle-ok és IoT eszközök – könnyen befolyásolhatók, hibázhatnak vagy manipulálhatók. Az adatok manuális bevitele további kockázatot rejt magában, így a pontos adatok bevitele komoly kihívás marad. Az adatvédelmi és szabályozási kérdések is fennállnak, ugyanis az élelmiszerellátási láncok érzékeny adatokat kezelnek, amelyeket a vállalatok nem mindig szeretnének nyilvánosságra hozni. A permission alapú (engedélyhez kötött) blokkláncok és a szelektív átláthatóság megoldásokat kínálnak az adatvédelemre, de ezekhez világos irányelvek és adat-hozzáférési szabályzatok szükségesek. A jogszabályok folyamatosan fejlődnek, ezért a résztvevők teljes körű együttműködése létfontosságú. Louie szerint a pragmatikus megközelítés, melynél a világosan meghatározott esettanulmányokra és a blockchain értékének demonstrálására összpontosítanak, hatékonyabb lehet, különösen a konzorciumi blokkláncokban, ahol erős irányítási modellek szükségesek. Carvalho pedig hangsúlyozza, hogy a technológia önmagában nem elég: a üzleti folyamatok újratervezése, tréningekbe és változáskezelésbe való befektetés, valamint a kollaboráció és az adatok megosztása kultúrájának kialakítása alapvető fontosságú. Előretekintve az IoT, mesterséges intelligencia (AI), okos csomagolás, robotika, gyors tesztelés és digitális tanúsítványok integrálása egy ígéretes útra nyit, amely biztosíthatja az élelmiszerintegritást. Az IoT érzékelők valós idejű, hamisíthatatlan adatokat szolgáltatnak; az AI az adatok elemzésével anomáliákat és logisztikai problémákat fedez fel; és ezek a technológiák együttesen növelik az élelmiszerbiztonságot és fenntarthatóságot. Az élelmiszerhamisítás elleni infrastruktúra szélesebb körű előnyöket is nyújt, például hatékonyabb működést, csökkentett élelmiszerhulladékot és hitelesített fenntarthatósági állításokat. A blokklánc-alapú megoldások egyre több szektorban terjednek, nemcsak a csalásokra hajlamos területeken, hanem pilot projektek révén releváns tudásokat szereznek, ipari konzorciumok alakulnak, és szabványok formálódnak. A potenciális jutalmak közé tartozik az erősebb élelmiszerbiztonság, kevesebb hulladék, növekvő fogyasztói bizalom, valamint egy fenntarthatóbb, igazságosabb és reziliens globális élelmiszer-rendszer kialakítása. Bár az élelmiszerhamisítás elterjedt, nem elpusztíthatatlan. A blokklánc technológia körültekintő alkalmazásával és integrációjával kiépíthető az a bizalmi réteg, amely hatékonyan szoríthatja vissza az évente 50 milliárd dollárt kitevő élelmiszerhamisítás problémáját.