Az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai törésvonal a blokklánc terén Az Egyesült Államokban a blokklánc főként a kriptovalutákkal kapcsolódik össze, a politikai viták fókuszában pedig a befektetővédelmek, a szabályozási konfliktusok és a szenzációs sztorik állnak, mint például a mémérmék és a piacok összeomlása—ezek felülírják a technológia szélesebb ígéretét. Ezzel szemben Kína 2021-ben teljesen betiltotta a kriptovalutákat, de azóta jelentős, állami támogatású befektetéseket tett a blokkláncba, beépítve azt nemzeti digitális és geopolitikai stratégiájának központi elemévé. Ez az eltérő megközelítés aggodalmat váltott ki Washingtomban; Raja Krishnamoorthi képviselő figyelmeztet, hogy Kína szisztematikus törekvése a blokklánc infrastruktúra irányítására felhatalmazhatja a Kínai Kommunista Pártot (KKP) az eddiginél nagyobb globális befolyásra. Míg az USA és Kína intenzíven versengenek mesterséges intelligencia és félvezetők terén, Kína korán és stratégiailag halad előre az alapvető blokklánc infrastruktúrában—amelyben az amerikai érdekeltség viszonylag korlátozott. Ez a növekvő szakadék veszélyezteti, hogy a globális digitális architektúra egyre inkább kínai szabványok, kormányzási modellek és stratégiai érdekek által formáltá váljon. A blokklánctechnológia lényegében egy elosztott főkönyv: egy biztonságos, időbélyegzett digitális nyilvántartás, amelyben résztvevők osztoznak anélkül, hogy központi hatóság irányítaná. Bár legismertebb a decentralizált kriptovaluták, mint például a Bitcoin, a blokklánc hasznossága sokkal tágabb körben nyilvánul meg. Például a globális ellátási láncokban—például Tajvanon gyártott okostelefon alkatrészek, Vietnamban összeszerelve és az USA-ba szállítva—a blokklánc egységesítheti a széttöredezett, inkompatibilis rendszereket, amelyeket a beszállítók, gyárak, hajózók, vám- és kiskereskedelmi szereplők használnak. Ez a közös főkönyv lehetővé teszi a tranzakciók szinte azonnali megerősítését, ami drasztikusan csökkenti a feldolgozási időket hetekről órákra, és akár 80%-kal az üzemeltetési költségeket is mérsékli. A logisztikán túl a blokklánc ígéretet tesz az eltarthatóságot és bizalmat nyújtó megosztott infrastruktúrára több területen is. Megbízható terméknyomvonalat biztosíthat a fogyasztók számára, garantálva az eredet és biztonság állításait; lehetővé teheti a közvetlen, felelősségteljes közszolgáltatási támogatást, illetve a katasztrófavédelmi segélyek hatékony szétosztását, és minimalizálhatja a csalást; illetve felhatalmazhatja az egyéneket digitális azonosítók és adatok birtoklására és ellenőrzésére, megkerülve a nagy technológiai platformokat. A PwC szerint a blokklánc gazdasági hatása 2021-ben 66 milliárd dollár volt világgazdasági GDP-ben, és 2030-ra elérheti az 1, 76 billió dollárt. Kína nemzeti blokklánc stratégiája és mozgósítása A blokklánc újjáértelmezi az online műveleteket, lehetővé téve a bizalom, az értékcsere és a koordináció kialakítását központi közvetítők nélkül. Miközben a nyugati viták a szabályozás körül folynak, Kína stratégiailag törekszik a bevezetésére. 2019-ben Xi Jinping elnök hangsúlyozta, hogy „kihasználják a lehetőségeket” a blokkláncban, és az feltétlenül nélkülözhetetlen a „következő technológiai innováció és ipari átalakulás” szempontjából, ezzel jelezve Kína azon szándékát, hogy globális „szabályalkotóvá” váljon. Ez a megközelítés a blokkláncot a Kína általános nagyobb technológiai befolyásolási törekvésének egyik fő frontjává teszi. Kína vezetése gyorsan beépítette a blokkláncot a 13. és 14. ötéves tervekbe, emelve nemzeti infrastruktúra prioritásként. 2024 januárjában Kína bejelentett egy 54, 5 milliárd dolláros blokklánc fejlesztési tervet, amelyben összpontosítanak a finanszírozásra, a célokra és az intézményi szerepekre, hogy felgyorsítsák az országos elfogadást. A központi kormányzati szervek, mint például a Tudomány- és Technológiai Minisztérium irányítják az ipari stratégiát, miközben az állami óriások a távközlésben (pl. China Mobile), a pénzügyben (pl. China UnionPay), és az energiában (pl. Állami Hálózat) a blokkláncot a működésük középpontjába integrálják. A vezető technológiai vállalatok, mint az Alibaba, Tencent és Huawei blokklánc platformokat fejlesztenek, amelyek egyeztetettek a nemzeti prioritásokkal a kormányzati és kereskedelmi felhasználás érdekében. Ez az átfogó megközelítés kiterjed a tehetséggondozásra is: jelentős egyetemek kínálnak blokklánc-specifikus programokat, és Peking Nacionális Blokklánc Technológiai Innovációs Központja több mint 500 000 szakember képzését tűzte ki célul. A helyi kezdeményezések, például Shenzhen blokklánc szakképesítései összekapcsolódva a lakóhelyhez kötöttséghez (hukou), tovább serkentik az elterjedést. Kína blokk- lánc-erőfeszítése rendszerszintű, nem kísérleti. Ellentétben az AI és 5G fejlesztésekkel—amelyekben nyugati exporttilalmak és betiltások leselkednek—Itt a blokklánc infrastruktúra fejlődése kevésbé szembenállással találkozott, lehetővé téve Kína számára, hogy az elsőként szabványokat állítson fel a globális szinten, mielőtt szélesebb nemzetközi elköteleződés jönne létre. 2023-ban a kínai cégek több mint 90%-át tették ki az összes globális blokklánchoz kapcsolódó szabadalomnak, alátámasztva a dominánsságot. Kína Blockchain Service Network (BSN) A kínai blokk- lánc törekvések központja a 2020-ban elindított, állami támogatású Blockchain-based Service Network (BSN). A BSN egy standardizált, költséghatékony platform a blokklánc alkalmazások globális telepítéséhez, sarkalatos pontként a „digitális Öv és Infrastruktúra” programban. A Red Date Technology vezeti, és támogatja állami intézmények, mint például az Állami Információs Központ, a China Mobile és a China UnionPay.

A hálózat jelentősen bővült: több mint 120 városi csomópont működik Kínában, míg a nemzetközi BSN Spartan verziója már a Közel-Keletre, Afrikába és Délkelet-Ázsiába terjeszkedik. 2025 elejére több mint 20 országban működtek BSN csomópontok, amelyek blokklánc-alapú okos városokat, kereskedelmi ökoszisztémákat és digitális azonosítási keretrendszereket támogatnak. A BSN jelentősége nemcsak méretében, hanem ambícióiban is rejlik. He Yifan, a Red Date vezérigazgatója arra törekszik, hogy a blokklánc a következő évtizedekben minden információs rendszer gerincét képezze. Tan Min, a BSN projekt titkára pedig kifejezetten azzal a céllal dolgozik, hogy olyan internetinfrastruktúrát építsen, ahol „Kína irányítja az internet hozzáférés jogát. ” A BSN Kína eltérő megközelítését tükrözi a nyugati decentralizációs és névtelenségi ideáloktól. Engedélyezett rendszerként működik, ismert validátorokkal és kormányzati irányítással, szigorú ellenőrzésekkel, beleértve a valós személyazonosság igazolását, a státspecifikus tartalom- és biztonsági szabályok betartását, valamint technikai hatásköröket tranzakciók visszavonására vagy leállítására. Ezek a funkciók ellenkeznek a nyugati értékekkel, mint például az immutabilitás és a cenzúra elleni védelem, amellyel Kína azt akarja elérni, hogy a blokklánc előnyeit kihasználva központosított ellenőrzést építsen be. A BSN expanziójának stratégiai következményei A kínaiak globális BSN-expanziója a technikai szabványok, a kormányzási elvek és a stratégiai érdekek szerinti blokklánc ökoszisztéma kialakításának alapját képezi. Míg sok nemzet különálló projekteket futtat, Kína egy átfogó infrastruktúra réteget kínál fejlesztői eszközökkel és előre beállított szabályokkal. Ez több mint technológiaexport: a kínai normák és hosszú távú függőségek beágyazódnak más országok digitális infrastruktúrájába, hasonlóan a Huawei globális 5G szerepéhez. Először is, a BSN lehetőséget ad az adatokhoz való hozzáférésre és az operatív betekintésre. Bár a külföldi BSN-csomópontok helyben működnek, a Red Date Technology és hasonló szereplők az ország cybersecurity és nemzeti hírszerzési törvényei alá tartoznak, így Peking képes lehet kényszeríteni a adatmegosztást a nemzetbiztonság érdekében, ami aggodalomra ad okot az adatok kiáramlásával kapcsolatban a BSN platformokon. Másodszor, a BSN támogatja Kína Digitális Selyemút (Digital Silk Road) kezdeményezését, összekötve Pekint a globális partnerekkel. Az egységes, országon belüli infrastruktúra iránti függőség kockázatokat rejt magában. Például Tanzánia nemzeti szélessávú hálózata kínai cégtől származik, és csak Huawei berendezésekkel kompatibilis, korlátozva a jövőbeni lehetőségeket. Ez a „beszállítói zárrá válás” és a technológiai szuverenitás csökkenése sebezhetőséget jelent azoknak az országoknak, amelyek mélyen beépítik a BSN-t, különösen ha az globális digitális gerincszerkezetként válik a kínai elképzelések szerint. Harmadszor, a BSN lehetővé teszi a kínai digitális kormányzási modellek exportját, beleértve a cenzúrát és a megfigyelést is. Kína aktívan népszerűsíti ezeket a képességeket a „Belt and Road” országainál, oktatási programokat szervezve olyan országok tisztviselői számára, mint Marokkó, Egyiptom vagy Líbiában. Ezek gyakran megelőzik a kínaihez hasonló elnyomó kiberbiztonsági törvények elfogadását, finoman fokozva az állami ellenőrzést a digitális térben az infrastruktúra kihasználásával. Kína szintén befolyást kíván szerezni a globális blokklánc szabványokban. Kormányzati és vállalati szereplők aktívan vesznek részt olyan szervezetetekben, mint az ITU vagy az ISO. A Tencent által javasolt blokklánc irányelv lett az első ENSZ-szabvány, jelezve a növekvő kínai befolyást. Diplomáciai fórumokon a BSN a modernizáció részeként jelenik meg, infrastruktúrával, képzésekkel és kormányzati mintákkal kombinálva. Ez kettészakítja a globális digitális ökoszisztémát, mivel egyes országok a kínai protokollokat fogadják el—egyben hosszú távú geopolitikai hatást szerezve. A blokklánc és Kína pénzügyi törekvései Kína blokklánc víziója szorosan összefonódik a globális pénzügyek átalakításával és a nyugati ellenőrzésű csomópontok kijátszásával. A Project mBridge példája ennek: egy olyan blokklánc platform, amelyet Kína, Hongkong, az Egyesült Arab Emírségek, Thaiföld és Szaúd-Arábia központi bankjai fejlesztettek közösen, hogy lehetővé tegyék a központi banki digitális valuták (CBDC-k) közvetlen elszámolását. Célja, hogy elkerülje a hagyományos díjmentes banki kapcsolattartást és a SWIFT rendszert, alternatív fizetési lehetőségeket kínálva. A legutóbbi, működőképes Minimális Megvalósítható Termék tesztelése fontos lépés a párhuzamos pénzügyi infrastruktúra kiépítése felé, amely független a nyugati felügyelemtől. Míg a mBridge elsősorban a határok közötti fizetésekre koncentrál, a BSN-be integrálható a kínai digitális jüan (e-CNY), így annak szélesebb körű alkalmazása a belföldi gazdaságban is megvalósítható. Mivel Kínában a szabályozások szerint nem engedélyeznek különálló kriptovalutákat, a blokklánc-alapú szolgáltatások— például az automatizált közüzemi számlázás—alapból az e-CNY használatára fognak összpontosítani, elősegítve a digitális jüan széleskörű normalizációját a kínai blokklánc ökoszisztémában. Ezek együttműködve a mBridge és a BSN–e-CNY integráció részei egy szándékos stratégiának, mely az alternatív pénzügyi infrastruktúra kiépítését célozza, ellenállva a külső nyomásnak, és képes kiterjeszteni Kína gazdasági befolyását. Bár valószínűtlen, hogy rövid idegen túlkerüljön az Egyesült Államok dollárvermén, ez az infrastruktúra új eszközöket adhat Peking kezébe a gazdasági hatalom formálására. A 2021-es digitális bojkott példája, amikor Kína kitiltotta H&M-et, miután a kereskedő Xinjiang munkaerő-problémákkal kapcsolatos megjegyzést tett, jól illusztrálja ezt a hatalmat: H&M gyorsan eltűnt az ország digitális platformjairól, elveszítve piaci hozzáférését Kínában. Bár ez belső lépés volt, hasonló függőség a BSN-től globálisan stratégiai eszközzé alakíthatja Kína számára, beágyazva a kihívásokat jelentő sarkalatos pontokat az alapvető blokkláncos architektúrába, ezzel stratégiai befolyást szerezve függetlenül a dollár dominanciájától.