A Melbourne-i Egyetem és a KPMG közös világméretű felmérése 2024 novemberétől 2025 januárjáig több mint 48 000 embert kérdezett meg 47 országban, hogy feltárja a nyilvános bizalmat az azon túl, hogy tisztázza az AI-val kapcsolatos globális attitűdöket. A tanulmány jelentős különbségeket mutat a bizalmi szintekben a feltörekvő és fejlett gazdaságok között. A feltörekvő országokban a válaszadók 60%-a bízik az AI-ban, míg a fejlett gazdaságokban csupán 40% osztja ezt a bizalmat, ami azt tükrözi, hogy a gazdasági és régióspecifikus tényezők hogyan alakítják az AI-hoz fűződő percepciókat. A felmérés szerint az AI-használat elterjedt és növekvő, a résztvevők kétharmada rendszeresen alkalmazza az AI-t napi életében — legyen szó személyes asszisztensről, automatizált szolgáltatásokról vagy munkahelyi és oktatási AI-alapú eszközökről. Emellett a válaszadók 83%-a optimista az AI jövőbeli előnyeivel kapcsolatban, mint például a termelékenység növelése, az egészségügy és oktatás fejlesztése, az innováció és a gazdasági növekedés lehetőségei. Ez az optimizmus ellenére is a válaszadók 58%-a még mindig bizalmatlan az AI-vel szemben, ami a ChatGPT 2022-es bevezetése óta tartó közvélemény-átalakító viták nyomán erősödött. Ez a szkepticizmus rávilágít az AI erkölcsi kérdéseivel és gyakorlati hatásaival kapcsolatos aggályokra, amelyek bizonytalanok maradnak. Nicole Gillespie, a kutatás vezetője szerint a magasabb bizalom a feltörekvő gazdaságokban az AI kézzelfogható előnyeinek köszönhető, mint például az infrastruktúra fejlesztésében, az oktatási hiányosságok csökkentésében és az egészségügyi hozzáférés javításában elért eredmények. Ez közvetlenül javítja az életminőséget és a gazdasági kilátásokat. Ezzel szemben a fejlett országokban a szkepticizmust leginkább az adatvédelem, az etika és a munkahelyek automatizáció által történő veszélyeztetése okozza.

Az ottani kormányok és vállalatok nehéz egyensúlyt találnak az innováció ösztönzése és az etikai, társadalmi kérdések kezelése között, beleértve az adatvédelem biztosítását, az átláthatóságot az AI-döntéshozatalban, valamint a munkaerő alkalmazkodását. A felmérés hangsúlyozza, hogy az AI-szabályozásban fontos a rétegek közötti, helyzethez igazított, árnyalt megközelítés alkalmazása. A döntéshozóknak az átláthatóság, inkluzív párbeszéd és méltányos hozzáférés révén kell bevonniuk a közösségeket. Ugyanakkor az üzleti szférának is felelősségteljes AI-gyakorlatokat kell követnie, amelyek egyszerre helyezik hangsúlyba az etikai kérdéseket és a társadalmi hatásokat a technológiai fejlődéssel együtt. Mivel a globális AI-használat várhatóan növekedni fog, elengedhetetlen a bizalmi szakadék áthidalása a régiók között és az felhasználói aggályok kezelése. Erős, a fejlődést és az etikai normákat egyensúlyba hozó keretrendszerek kialakítása biztosíthatja, hogy az AI átalakító potenciálja társadalmilag is hasznot hozzon. Összefoglalva, a Melbourne-i Egyetem és a KPMG átfogó felmérése részletes képet ad az AI-hoz fűződő percepciókról gazdasági kontextusok szerint. Bár az AI lehetőségeibe vetett lelkesedés erős, a bizalom különbségei kihívásokat jeleznek, amelyeket gondosan kezelni kell. A fejlődő és a fejlett gazdaságok közötti különbségek értékes betekintést nyújtanak az érintettek számára, akik célzottan szeretnék kihasználni az AI hatékony és felelősségteljes globalis alkalmazását.